A világban számtalan fegyveres konfliktus zajlik, magyar szemmel azonban ezek közül is kiemelkedik a lassan 2 éve tartó orosz-ukrán háború, valamint Izrael és a Hamász október elején fellángolt csörtéje is. Ahogy arról korábbi cikkében laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Mfor is írt, nagyon komoly és létező probléma az, hogy a nemi erőszakból háborús stratégia vált, amely nemcsak az egyéneknek okoz súlyos sérüléseket, hanem közösségeket is elpusztít.
Az ezen irányú, súlyos történelmi emlékeket mutatják az ENSZ számai is, hiszen ezek alapján például az 1994-es ruandi népirtás során 250-500 ezer nőt és lányt erőszakoltak meg, míg a Sierra Leone-i polgárháborúban több mint 60 ezret. A bosznia-hercegovinai háborúban 20-50 ezer nő esett áldozatul, míg a belháborútól sújtott Kongói Demokratikus Köztársaságban 1996 óta legalább 200 ezer nőt erőszakoltak meg.
Miközben olyan országok, mint Kongó és Szudán, 2023-ban is tovább lángoltak, és nők millióinak élete maradt rémálomszerű. Ha csak kifejezetten azokat a konfliktusokat nézzük, amelyek egyrészt földrajzi közelségük, másrészt a médiában kapott hangsúlyuk miatt jobban a magyar közvélemény szeme előtt vannak, akkor sem rózsás a kép.
Ukrajna
Az ENSZ Népesedési Alapjának kijózanító összefoglalója szerint az ukrajnai háború súlyos áldozatokat követelt nők és lányok millióinak életében – a nemi alapú erőszak, a szexuális kizsákmányolás és visszaélés kockázatának súlyosbodásától kezdve a megélhetés megszűnéséig és a szegénység fokozódásáig. Az infrastruktúra nagymértékű pusztulása miatt az erőszak túlélőinek nyújtott szolgáltatások, az egészségügyi ellátás és a támogatás más kritikus formái is sokak számára elérhetetlenné váltak. Mindez számszerűsítve a nemzetközi szervezet nőjoggal foglalkozó részlege szerint annyit tesz, hogy a 2023 áprilisáig elmenekült 5,5 millió ukrán csaknem 90 százaléka nő és gyermek volt.
Az otthonaikban maradt nők helyzete sem tűnik jobbnak: egy december eleji jelentés szerint az ukrán rendőrség 2023 januárja és májusa között 349 355 családon belüli erőszak miatt vizsgált esetet regisztrált, szemben a 2022-es év ugyanezen időszakában mért 231 244, illetve a 2021-es 190 277 esettel. Szakértők szerint a családon belüli erőszak növekedése a háború mellékterméke, és ez még csak a kezdet, így az ukrán nők helyzete több szempontból is rendkívül aggasztó.
Gázai övezet és Izrael
Ha lehetséges, a Gázai övezetben még súlyosabb a helyzet: az enklávé a világ egyik legsűrűbben lakott régiója, amelyben egy 2022-es népszámlálás szerint 2,3 millióan laktak. Az ENSZ számai szerint október 7. óta csaknem 1 millió nő és gyermek volt kénytelen elmenekülni otthonából, és százezrek élnek méltatlan körülmények között, nélkülözve az alapvető higiéniai termékeket is. Számuk az áldozatok között is aránytalanul magas, a ReliefWeb becslése szerint akár a 67 százalékot is elérheti, és több mint 12 ezren estek már a fegyveres konfliktus áldozatául.
Mindemellett nem elfelejthető a jelenlegi izraeli bombázásoknak okot szolgáltató október 7-i támadás sem: a Hamász fegyveresei által végrehajtott, rendkívül brutális terrorakcióban több mint 1200 embert gyilkoltak meg Izraelben, akik ötöde nő volt – sokakat pedig elraboltak és Gázába hurcoltak, valamint nemi erőszakokról is jelentős számban érkeztek jelentések. A háborúért mindkét oldalon rendkívül súlyos árat fizettek a nők.
Csak lassan csökkennek a nemek közti különbségek
A háborús erőszak nem az egyetlen teher volt, amely 2023-ban a nőket sújtotta: világszinten nem történt érdemi előrelépés a nemek közti egyenlőtlenségek csökkentésében, egyes országokban azonban látszódtak pozitív tendenciák.
A World Economic Forum évente elkészített jelentése szerint 2023-ban a nemek közti egyenlőség elérését mutató szám minimálisan, de javult, és 68,1 százalékról 68,4 százalékra emelkedett – a teljes egyenlőséget a 100 százalék jelentené.
Ami a szervezet szerint mindenképpen bizakodásra ad okot, az nem más, minthogy a tavalyi évhez képest a nemek közötti szakadék csökkentése felé tett előrelépés szélesebb körű: 145 ország közül 42 legalább 1 százalékponttal javított, míg további 40 ennél kisebb mértékű, de mérhető javulást regisztrált. Ezzel szemben ugyanakkor azon országok száma is emelkedett, amelyekben romlott a mutató: egy év alatt már 35 ilyen államot regisztráltak világszerte.
Magyarország egyébként a WEF listáján a 99. helyen áll, és egyike azon országoknak, ahol minimálisan, de romlott a nemek közti egyenlőség – a nemzetközi szervezet véleménye alapján így például több afrikai országban, vagy éppen az Egyesült Arab Emírségekben is nagyobb az egyenlőség, mint itthon.
Ha kifejezetten a fizetésekre koncentrálunk, az Európai Bizottság november 15-i, az egyenlő bérezés napján közzétett számai szerint a nemek közti bérszakadék az Európai Unióban átlagosan 13 százalék volt – ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a férfiak által megkeresett 100 forintra a nőknek csak 87 forint jutott. Az Eurostat legfrissebb vonatkozó, magyarországi adatai 2021-esek, az ekkor elért 17,3 százalék az 5. legrosszabb eredmény volt az Európai Unióban.
Nehéz év, de…
Összességében a fentebbi tényezőket látva viszonylagos biztonsággal kijelenthető, hogy 2023. nem volt könnyű év a nők számára, és 2024-ben kulcsfontosságú lenne a háborúk befejezése, valamint komolyabb, a nőket védő intézkedések bevezetése is több országban. Miközben elbúcsúzunk egy rendkívüli kihívásokat tartogató esztendőtől, arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2023. legalább egy komoly hazai kötődésű, női sikert tartogatott: Karikó Katalin személyében egy magyar nőnek jutott az orvosi-élettani Nobel-díj az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezésekért.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
