Az Ukrajnában dúló háborúban a frontvonalak alig mozdultak 2023-ban, főként az év utolsó hónapjaiban, miközben a hátországokra mindkét fél csapásokat mért. Az oroszok pontatlan fegyvereikkel statisztikai alapon lövöldöznek, lényegében abban bízva, hogy ha elég sok drónt és rakétát indítanak, akkor biztosan elérnek valamilyen érdemi katonai találatot is. Az ukránok pontos nyugati fegyvereikkel el tudják találni, amit akarnak, ha van rá lőszerük. A szakértők részben hasonló, részben eltérő prognózisokat fogalmaznak meg 2024 várható háborús fejleményeire vonatkozóan – derült ki a BBC-n megjelent forgatókönyvekből.
Útban a tárgyalásos végkifejlet felé
Az elemzők egyetértenek abban, hogy a háború csak akkor fejeződhet be gyorsan, ha valamilyen váratlan esemény történik. Elsősorban Oroszországban lehet halvány esélye annak, hogy Vlagyimir Putyin államfő egészségi állapota megromlik vagy puccsot követnek el vele szemben.
Az utóbbi lehetőséget vetítette előre Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldosmilícia parancsnoka által indított katonai akció tavaly június végén.
A harctéren bizonytalan marad a helyzet 2024-ben – mondta Barbara Zanchetta, a londoni King’s College War Studies kutatóintézetének munkatársa. Vlagyimir Putyint magabiztossá tette, hogy úgy látja, ingadozik a nyugati országok kiállása Ukrajna mellett. Ami 2022-ben szilárdnak látszott, az 2023 végére bizonytalanná vált.
Brüsszelben a magyar kormányfő megakadályozta az EU több milliárd dolláros újabb ukrajnai segélycsomagjának elfogadását.
Washingtonban belpolitikai bazári alkudozás túszává vált az amerikai pakk kongresszusi megszavazása. Kérdés, hogy a nyugati államok elitje és közvéleménye mennyire lesz elszánt a háborúzó ukránok támogatása mellett a jövőben. Az amerikai Republikánus Párt szembenállása Ukrajna támogatásával vélhetően nem olyan erős, amilyennek mutatják. Sőt, még Donald Trump volt elnök sem lenne abban a helyzetben, ha visszatérne a hatalomba 2024-ben, hogy mindenestől felrúgja az USA-nak kedvező nyugati biztonsági rendszert. A látszatát is kerülni akarják annak, hogy bármiben igazat adnának a demokrata Joe Biden elnöknek.
Miközben a háború 2024-ben várhatóan nem hoz áttörést egyik oldalon sem, ez nem maradhat így örökké – mondja a brit szakértő. Ha a nyugati országok hezitálása Putyin hatalmának megszilárdulásával párosul, az a tárgyalásos megoldás felé tolja a konfliktust. Annak ellenére, hogy ez az, amit 2023 és 2024 fordulóján egyik harcoló fél sem fogad el.
A társadalmak beállnak a háborús üzemmódra
Az Ukrajna ellen indított orosz invázióval 2022-ben visszatért a nagy háború az európai kontinensre. A konfliktus lefagyásával az ipari háborúk 20. századi korszaka is újrakezdődött – mondta Michael Clarke, a brit Royal Unites Servises Institute (RUSI), a világ legrégebbi katonai kutatóintézetének korábbi főigazgatója.
Az ipari korszak háborúinak végkimenetele, ahogy arra az első világháború látványos példát adott, azon múlik, hogy az összecsapó felek milyen gazdasági hátteret tudnak háborús erőfeszítéseik mögé tenni. Oroszország hadi kiadásai megháromszorozódtak 2021 óta és elérik a kormány kiadásainak 30 százalékát. Emiatt elhúzódhat a háború és nagy tömegek legtraumatikusabb élményévé válhat az elmúlt évszázad nagy háborúi óta.
A kérdés az, hogy Oroszország és támogatói, Észak-Korea és Irán, illetve Ukrajna és nyugati szövetségesei készek-e vállalni a másik fél gazdasági kimerítésére irányuló háború beláthatatlan költségeit. A frontvonalak nem olyan stabilak, amilyennek látszanak. Mindkét fél képes nyomást gyakorolni a másikra annak érdekében, hogy megszerezze a stratégiai kezdeményezést. Az orosz erők vélhetően a front egész hosszában, különösen annak keleti szakszán próbálkoznak majd, míg az ukránok a Dnyeper (Dnyipro) bal partján megszerzett hídfőjüket próbálhatják meg elmélyíteni. Az utóbbival és a Krím félszigetre gyakorolt nyomással erősíthetik a Fekete-tenger nyugati medencéjében húzódó gabonaszállítási útvonalak védelmét.
Összességében 2024 a konszolidáció éve lehet, amelyben a felek és a háborúba többé-kevésbé belekeveredett társadalmak beállnak arra, hogy annak kiszolgálása a gazdasági tevékenységük része. Oroszországnak sem elég embere, sem katonai felszerelése nincs arra, hogy 2025 előtt stratégiai offenzívát indítson. Ukrajna a nyugati támogatás köldökzsinórján lóg. Az ipari kor háborúinak megvívása a belekeveredő országok kormányainak döntéseitől és társadalmainak tűrőképességétől függ.
A Krím körül ki lehet forgatni az oroszokat a helyükből
Oroszország nem rendelkezik a döntő, áttörést biztosító erőforrásokkal Ukrajna legyőzéséhez, és minden erejével azon lesz, hogy megőrizze azokat a megszállt területeket, amelyeket eddig elfoglalt. A moszkvai vezetés abban bízik, hogy az elhúzódó háború felőrli a Nyugat készségét Ukrajna támogatására – mondta Ben Hodges, az amerikai hadsereg európai erőinek korábbi főparancsnoka.
Ukrajna eközben a túléléséért küzd. Tudja, hogy ha belenyugszik a katonai téren kialakult holtpontba, akkor elveszti területe 18 százalékát és az oroszok újra rátámadnak, ha időt kapnak egy újabb agresszió előkészítésére. Ezért az ukrán hadseregnek meg kell próbálnia áttörést elérni.
Az egyébként elég sokat nyilatkozó katonai szakértő szerint az amerikai törvényhozáson 2024 elején át fog menni a részben Ukrajnának (részben Izraelnek, részben az USA déli határának megerősítésére) szánt pénzügyi csomag. Ezért a következő hónapokban az ukrán hadsereg
- átszervezi erőit, amelyek egy része kifáradt a hónapokon át tartó frontharcokban,
- javítani fogja toborzási rendszerét, hogy biztosítsa a szükséges élő erőt a harc folytatásához,
- növeli a lőszer- és fegyvergyártást,
- javítja képességeit az erős orosz elektronikus hadviselés elhárítására,
- a nyár elejére bevetheti az F-16-os vadászbombázókat, amelyek megerősíthetik az ukrán védelmet.
Hodges szerint a háború döntő területe a Krím félsziget. Az ukránok mindent el fognak követni annak érdekében, hogy elüldözzék onnan az orosz hadsereget. Ez részben megtörtént azzal, hogy az orosz haditengerészet kénytelen volt kivonni hajóit a szevasztopoli kikötőből. Emellett folytatódni fognak az ukrán csapások a katonai bázisokra, köztük a Dzsankojban lévő nagy logisztikai központra.
Az ukránok erői korlátozottak, emberben, tüzérségi eszközben és hosszú hatótávú rakétákban egyaránt. Az orosz katonák viszont rosszabb állapotban vannak. Egy háború kimenetele az elszántságon és a logisztikán múlik. Az orosz logisztika a megszállt területeken törékeny és állandó ukrán nyomás alatt áll.
