Varga: a különadókkal sújtott ágazatok is profitálnak a növekedésből

A növekedési hitelprogramok és a gazdaságfejlesztésre szánt uniós források tovább élénkítik a gazdaságot - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaságnak adott interjúban. Brüsszelnek szerinte nincsenek fenntartásai az új magyar uniós támogatási rendszer átalakításával kapcsolatban, de meg akarja ismerni annak metódusait. A korábbi programokat ugyanis át kell értékelni, mert a válság új szempontokat vetett fel. Így olyan iparágakat kell támogatni, amelyek alkalmasak arra, hogy a hazai és az uniós források segítségével nagyobb hozzáadott értéket állítsanak elő.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a cégvásárlások nem növelik az adósságot, a hiányt pedig növekedés nélkül nehéz csökkenteni. Az adósságszint évközi hullámzásából viszont nem kell messzemenő következtetéseket levonni.A tavalyi eredményekbe a mezőgazdaság teljesítménye is besegített, de olyan tudatos kormányzati döntések is támogatták a növekedést, mint a belső kereslet beindítása, a rezsicsökkentés és a béremelések.

Varga szerint a magyar gazdaság 2010 óta kiszámítható irányba halad, hiszen a ciklus elején megfogalmazták, hogy a stabilitás és a pénzügyi egyensúly megteremtése a legsürgetőbb feladat, majd a gazdasági növekedés beindítására koncentrálunk. Ennek eléréséhez munkahelyek kellenek, és olyan ipari aktivitás, ami magasabb hozzáadott értéket tud előállítani. Bizonyos kormányzati intézkedések, mint például a különadók is ezt a célt szolgálták, vagyis hogy enyhüljön az ország negatív kockázati megítélése, három százalék alatt legyen a hiány és csökkenő pályán az államadósság.

Az adósság csökkentése lassú folyamat, szerkezetét azonban lehet úgy befolyásolni, hogy mérsékeltebb legyen a devizakitettség, hogy egyre több belső finanszírozó jelenjen meg, és hosszabb legyen az átlagos futamidő. A jegybank partner ebben a munkában és az ÁKK idei - májusban módosított - finanszírozási terve is ezt a célt szolgálja. Sikerült megháromszorozni a lakosság kezében lévő állampapír-állományt, vagyis a lakosság finanszírozza a magyar államadósság mintegy 10 százalékát. Az elmúlt négy évben az államadósságon belül a devizaarányt is sikerült 50 százalékos szintről 42 százalék közelébe csökkenteni.

A tárcavezető szerint sokan nem rejtették véka alá a véleményüket, amikor a bankadót és a különadókat bevezették, ugyanakkor ma már mindenki profitál a költségvetés és a makrogazdaság egészségesebb helyzetéből. Varga példája szerint évekkel ezelőtt volt olyan időszak, amikor 1500 forintra csökkent az OTP-részvények árfolyama, és ezzel felvásárlási célponttá vált a bank, és ez nem a működése, hanem az országkockázat megugrása miatt történt. Szerinte a telekommunikációs szektorban, a banki és a kiskereskedelmi ágazatban is egyre többen megértették ezeknek az intézkedéseknek a lényegét. Azt ugyanakkor elismerte, hogy ehhez sokszor talán túl gyors változásokra volt szükség.

2013 óta a gazdaság szerkezete egyre egészségesebb. Az ágazatok döntő többsége növelni tudta teljesítményét. Az első negyedévi 3,5 százalékos GDP-emelkedéssel a magyar növekedés negyedéves alapon a leggyorsabb, éves alapon a harmadik az unió 28 tagországában.

A devizahitelesek kapcsán Varga elmondja, még mindig mintegy 480 ezer devizahiteles van, amelyből 120 ezren kilencven napon túli tartozást halmoztak fel. A belső kereslet szempontjából sem mindegy, hogy egy gazdaságpolitikai intézkedésnél, például a pedagógusbér-emelésnél, mennyit fordítanak fogyasztásra, és mekkora összeg megy a törlesztőrészletekre. Az árfolyamgát kudarcával kapcsolatban Varga arról beszélt, hogy az emberek bizalmatlanok és óvatosabbak lettek, miközben a bankoknak sem mindig volt érdekük, hogy az adósok tömegesen igénybe vehessék az árfolyamgátat. A rögzített és a tényleges árfolyam különbözete egy gyűjtőszámlán landol, az ebből keletkező veszteségek egyharmada pedig a bankokat terheli. Eddig több mint 28 milliárd forint kamattal kellett kevesebbet fizetniük azoknak, akik beléptek az árfolyamgátba.

Varga szerint újabb rezsicsökkentés is lehetséges, de hogy erről dönthessenek, hatástanulmányokat végeznek.