|
| Andres Manuel Lopez Obrador Forrás: EPA/JORGE NUNEZ |
Andrés Manuel López Obrador a markánsan baloldali koalíció, az Együtt Történelmet Fogunk Csinálni (Juntos Haremos Historia) jelöltjeként indult, egy személyben képviselve a Morena, a PT és a PES pártokat. Az esélyei jók, hiszen Nietót nem választhatják újra, a mexikói elnöki rendszer ugyanis hat évre választ elnököt, ám mindenki csak egyszer nyerheti el a kiváltságot. A neve kezdőbetűi alapján a köznyelvben csak Amlónak nevezett politikusnak ez a harmadik húzása az elnökválasztáson, 2006-ban és 2012-ben csúfos vereséget szenvedett. Az elsőt ráadásul nem viselte jól: alternatív beiktatási ceremóniát tartott magának, és kijelentette, hogy ő Mexikó „valódi elnöke”. Most, 12 évvel később, úgy tűnik, végül igazságot nyernek a szavak.
Imádják, de nem egészen érthető, miért
A Reuters cikke szerint Obrador magasan vezeti az előrejelzéseket, a nép embereként számon tartott politikus ugyanis több mint 20 százalékkal veri a többi jelöltet, a PRI jelölte José Antonio Meade-t és a második helyre szorult középjobboldali PAN jelöltjét, Ricard Anayát. Obrador népszerűsége 2006 óta többé-kevésbé töretlen, a populista politikust teltház hallgatta az Azteca Stadionban szerdán – itt mintegy 87 ezer fő fér el. Kérdés ugyanakkor, hogy mit ígér egy ekkora személyi kultusz mellé.
Amlo ugyanis a korrupció felszámolása mellett tette le a voksát, amelyet elsősorban az országban tomboló drogháború fűt, de idén januárban egy kijelentésében a Nemzetközi Valutaalapnak is beszólt, mivel meglátása szerint a szervezet a „mexikói politika korruptságának cinkosa”, így egyebek mellett ők a felelősek Mexikó „szegénységéért, munkanélküliségéért és az országban lévő erőszakért”. Ezek a kardinális ígéretei, ezek beváltása ugyanakkor homályos, ráadásul Obrador politikai kommunikációja egy kicsit hasonlít Trumpéhoz: nagy kijelentéseket tesz a kampánycsapat tudta nélkül, így nehéz pontosan kikövetkeztetni, mire készül.
Hullanak az emberek, mint a legyek
Az elnökválasztási időszak ugyanakkor nem maradt véráldozat nélkül, az esélyesek hullanak, mint a legyek: a CNBC riportja szerint eddig több mint 100 – egyes források szerint 120 – politikust öltek meg a kampányidőszakban, köztük 44 jelöltet. A legtöbb áldozatot ráadásul pont Amlo pártjában találjuk. Az erősödő belső harcok a drogkartellek és a politikai csoportok között január óta 13 ezer civil áldozatot követeltek – az elmúlt 11 évben ugyanis gyakorlatilag semmilyen változás nem következett be a folyamatos belső harcok megfékezésében. A tavalyi év volt az eddigi legvéresebb, akkor 32 ezren haltak erőszakos halált Mexikóban.
Egy Mexikóban élő forrásunk szerint a korrupció átszövi a mindennapokat, a társadalmi egyenlőtlenség hatalmas méreteket ölt az országban. Átlagosan 100 embert ölnek meg naponta, a nők ellen elkövetett erőszakos cselekedetek száma rohamosan nő, tucatjával rabolnak el, erőszakolnak vagy gyilkolnak meg embereket, akár fényes nappal. Az elkövetők többsége valamely utcai bandához tartozik. A korábbi politikusok, bár felesküdtek a helyzet megoldására, valójában „nem tettek semmit. Ma már korrupció-túrákat tartanak Mexikóvárosban a turistáknak, már azoknak, akik ide mernek merészkedni”.
Ő éleszti fel a gazdaságot?
Egy biztos: Amlo népszerűsége a gazdaság rozogaságának farvizén emelkedett felfelé, a mexikói peso másfél éves mélypontjára süllyedt júniusban, bár ezt elsősorban a kereskedelmi háborúra próbálja kenni a jelenlegi vezetés.
A politikai bizonytalanságok mellett a NAFTA körüli húzd-ereszd viszony sem segíti a mexikói gazdaság beindítását. Obrador éles nyelve és egyenessége miatt sokan a mexikói Donald Trumpnak nevezik, aki akár az igazival is versenyre kelhet a politikai parketten – kérdés, hogy ez milyen hatással lesz az egyébként sem túlságosan rózsás Amerika-Mexikó viszonyra.
A halálbüntetést alkalmazó országok továbbra is elszigetelt kisebbséget alkotnak. 
