Bár elemzők nem várnak változást az alapkamatban, a jegybank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése lesz a következő hét egyik fontos eseménye, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztat az államháztartás június végi helyzetéről, emellett kereseti adatok is megjelennek.
Meglepő lenne, ha Matolcsyék lépnének
Kedden tartja júliusi kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Júniusban, az elemzői várakozásoknak megfelelően, nem változtatott a jegybanki alapkamaton a testület, az irányadó ráta változatlanul 0,90 százalék.
Elemzők arra számítanak, hogy a testület most is változatlanul hagyja a tavaly május óta 0,90 százalékon lévő alapkamatot, és 2019 végéig változatlan is maradhat.
Vajon hogy kerestek a magyarok?
Csütörtökön teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a keresetek január-májusi, illetve májusi alakulását. Áprilisban, a márciusi 12,8 százalék után, a bruttó és a nettó átlagkereset 14,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Az év első négy hónapjában a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 11,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az áprilisi 2,2 százalékos és az első négyhavi 2,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek rendre 12,1, illetve 9,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 303 000 forint volt áprilisban, először lépte át a 300 ezer forintot. Az átlagos nettó kereset, családi kedvezmény nélkül, 201 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 209 300 forintra becsülhető.
Miért ugrott meg ennyire a hiány?
Szintén csütörtökön közli az NGM az államháztartás június végi helyzetéről szóló részletes tájékoztatót. A július 6-án kiadott gyorstájékoztató szerint az államháztartás központi alrendszerének (önkormányzatok nélküli) idei első féléves hiánya 911,2 milliárd forintot tett ki, az idei júniusi deficit 697,9 milliárd forint volt. Az első féléves hiány az egész évre tervezett deficit 78,12 százaléka.
A botrány folytatódik.
