Versenyképesség: feljebb tornászta magát Magyarország

Idén is elkészítette a svájci IMD üzleti iskola a Versenyképességi Évkönyvet. Az idei kiadás egyik központi üzenete, hogy a rangsorolt 59 ország közül a legversenyképesebbnek továbbra is Hong Kong valamint az Egyesült Államok bizonyult, a dobogó harmadik fokára pedig Svájc léphetett fel.

Ezzel az eredménnyel Svájc két helyezést javított tavalyi eredményéhez képest. Minden visszásság ellenére, az Egyesült Államok továbbra is őrzi meghatározó szerepét, köszönhetően gazdasági hatalmának, valamint kiemelkedően innovatív vállalkozói rétegének.

Svájc a legversenyképesebb európai ország

A legversenyképesebb európai országok között Svájc (3), Svédország (5) és Németország (9) található meg, amelyek többek között arról nevezetesek, hogy valamennyien export-orientált gazdaságok, mi több a költségvetési fegyelem példamutató megtestesítői. Eközben Írország (20) négy helyet, Izland (26) öt helyet és Olaszország (40) két helyet javított saját pozícióján.

Az eredmények alapján tehát voltak olyan európai országok, melyek képesek voltak följebb kerülni a rangsorban, legalább is Spanyolországhoz (39), vagy a költségvetési fenntarthatatlansággal évtizedek óta küszködő Portugáliához (41) és Görögországhoz (58) képest. Portugália 120 éve nem látott adósságheggyel szembesült, a most extrém mód problematikusnak bizonyuló Görögország pedig 1829-től kezdve gyakorlatilag 91 évben csődben volt. Ezért nem meglepő, hogy e két ország a nemzetközi pénzpiacok számára továbbra is különösen kockázatos és ijesztő képet sugároz.

Az idei Versenyképességi Évkönyv egyik fontos üzenete, hogy már a feltörekvő gazdaságok sem tűnnek rezisztensnek a válságra. Kína (23), India (35) és Brazília (46) egyaránt visszacsúsztak az 59 országot felsorakoztató rangsorban; Oroszország (48) ezzel szemben egy helyezést javított a 2011-es Évkönyvben szereplő pozícióján. Ehhez kapcsolódóan az is szembetűnő, hogy Hong Kongon (1), Malajzián (14) és a Koreai Köztársaságon (22) kívül valamennyi ázsiai gazdaság visszaesett a rangsorban. Latin-Amerika szintén nehezebb évet tudhat maga mögött, hiszen Mexikó (37) kivételével minden ország lejjebb került tavalyi pozíciójához képest.

Idén sikerült két helyet javítani

Magyarország pozíciója a versenyképességi rangsorban javulásról árulkodik, hiszen a 2011. évi Évkönyv 47. helyéről a 2012-es Évkönyv tanulsága szerint a 45. helyre lépett elő. Hazánk közvetlen környezetében ezúttal olyan országokat találunk, mint Peru (44) vagy Brazília (46). A regionális perspektíva szempontjából számunkra különösen fontos visegrádi országok kapcsán pedig az állapítható meg, hogy míg Csehország (33) és Lengyelország (34) előttünk vannak, relatív pozíciójuk azonban tavalyhoz képest inkább romlott, mint javult (a csehek egy hellyel visszacsúsztak, a lengyelek megőrizték 34. helyüket). Szlovákia (47) is csak pusztán egy helyet volt képes előrébb haladni a versenyképességi rangsorban.

Az IMD Versenyképességi Évkönyve négy dimenzió szerint veszi szemügyre a gazdaságok aktuális állapotát és állítja rangsorba őket, e négy dimenzió a következő: gazdasági teljesítmény, kormányzati hatékonyság, üzleti hatékonyság, valamint az infrastruktúra dimenziója. Magyarország esetében a vizsgált négy dimenzió közül háromban mutatkozott javulás a 2012. évi kiadványban.

A legjelentősebb javulás a gazdasági teljesítmény dimenziójában mutatkozott, hiszen e tekintetben hazánk a 2011. évi relatív rangsorbeli 44. pozíciójáról a 2012. évi kiadásban a 35. helyre javult, amelyet elsősorban a kereskedelem és a nemzetközi tőkebefektetések látványos regenerálódása fűtött.

A kormányzati hatékonyság terén egy hellyel lépett hazánk előrébb, a 2011. évi Évkönyvben szereplő 52. helyet, a 2012-es Évkönyvben az 51. hely váltotta. A javulás mögött az államháztartás kondíciója kapcsán tetten érhető relatív javulás (2011. évi 51. helyről a 45. helyre történő korrekció) áll. A kormányzati hatékonyságot megragadni igyekvő alindexek – amelyek vállalatvezetők kérdőíves felmérésének eredményeit is bekapcsolják – azonban óvatosságra intenek, hiszen romlásról árulkodnak. A bizalmatlanság meghatározóvá vált, valamint az elért eredmények fönntarthatóságát is kérdésesnek tartják a vállalatvezetők. Az üzleti hatékonyság kapcsán a 2012-es Évkönyv egy helynyi javulásról számol be (49). Az infrastruktúra területén hazánk továbbra is őrzi 35. helyét a tekintett 59 ország esetében.

Görögországban és Franciaországban egyre kevésbé kedvelik a globalizációt

Az évkönyv szerint a globalizációt továbbra is üdvözlendő folyamatnak tarja Írország, a skandináv országok, Chile, az Egyesült Arab Emirátusok, valamint az ázsiai gazdaságok. Hozzájuk képest már jóval negatívabb attitűd társul a globalizációhoz olyan országokban, mint Görögország, Franciaország, illetve a legtöbb kelet-európai valamint latin-amerikai országban.

A gazdasági reformokkal kapcsolatos attitűd pozitívnak tekinthető Írországban, a feltörekvő ázsiai országokban, Katarban, az Egyesült Arab Emirátusokban, Svájcban és Svédországban. Velük olyan országok állnak kontrasztban, mint Argentína, Csehország, Spanyolország, és végül, újfent Franciaország – ahol a megszorítások politikáját a fennálló betegségnél is rosszabb orvosságnak tekintik.