A LeitnerLeitner adótanácsadó vállalat, illetve a budapesti osztrák nagykövetség kereskedelmi osztálya által szervezett, „A válság kihívásai – megszorítás vs. gazdaságélénkítés” című konferencián a közgazdász kifejtette: sok bizonytalanság és kockázat övezi a magyar gazdaság helyzetét, de „a kényszer nagy úr”, egy szakmai fordulat menedzselhető és a szakmában konszenzus mutatkozik a szükséges lépéseket illetően.

Vértes András elmondta, hogy Magyarország érdeke, hogy gyors megállapodás szülessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), de ez nem lesz könnyű. A közgazdász hozzátette, hogy Magyarország vélhetően a kevésbé erős országoknak járó készenléti megállapodásra (SBA) lesz jogosult, de az ilyen források 4 százalékos kamatszintje még így is kedvezőbb a jelenlegi 8 százalékos államkötvényhozamoknál.

Vértes kifejtette, hogy az idei évben végrehajtott, 3-4 százalékos GDP-növekedést előrevetítő költségvetési lazítás ellenére a magyar gazdaság várhatóan csupán 1,5 százalékkal bővül. A magyar gazdaság legnagyobb problémái között említette, hogy nem kiszámítható és nincs jogbiztonság, kevés előremutató strukturális reform van, illetve, hogy 2012-ben várhatóan hatalmas költségvetési restrikció lesz, ami 1 százalékos recesszióba taszítja a magyar gazdaságot.

Vértes András hozzátette, hogy a bankadó kivetése és a végtörlesztés bevezetése destabilizálta a pénzügyi rendszert. A kormány egyelőre nem állt elő használható javaslatokkal: a piaci megoldások helyett az állami szerepvállalás növelésére törekszik. véleménye szerint mindez oda vezetett, hogy a nemzetközi intézmények sorra bírálják Magyarországot.

A GKI Gazdaságkutató elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország ellen az Európai Unió jelenleg is túlzottdeficit-eljárást folytat. Mint mondta, az IMF-fel folytatott tárgyalásokon jelen lesznek az Európai Unió és az Európai Központi Bank képviselői is, akik sok esetben keményebb feltételek elé állíthatják a magyar tárgyalódelegációt.

A konferencián felszólalt Kovács Levente a Magyar Bankszövetség főtitkára is, aki előadásában hangsúlyozta, hogy a gazdaság fejlesztéséhez szükség van a bankokra.

A Magyar Bankszövetség főtitkára elmondta, hogy a magyarországi pénzintézetek az elmúlt éveken eredményük nagy részét visszatartották és visszaforgatták a gazdaságba. Az elmúlt években összesen 1 386 milliárd forint tőkenövekedést eredményezett ez, ami a bankok 12-szeres tőkeáttételével számolva jelentős forrást jelentett a gazdaságnak.

Kovács Levente előadásában elmondta, hogy a pénzügyi szektor és a gazdaság fejlődése között pozitív korreláció figyelhető meg. Azaz a gazdasági élénkülés elengedhetetlen előfeltétele a tőkeerős, nyereséges bankrendszer. Bankhitelek nélkül a vállalkozások beruházásai elmaradnak, ami káros hatással van a lakossági fogyasztásra, így ezen keresztül a GDP mértékére is.

Kovács Levente kérdésre válaszolva elmondta: az IMF-megállapodás során nem valószínű, hogy eltörölhető a banki különadó, de a bankok már korábban alkalmazkodtak az adónemhez. A devizahitelek végtörlesztésének kérdésében már más állásponton vannak a magyar pénzintézetek, mivel ezt a lépést szakmailag tartják elfogadhatatlannak; erről folytatnak majd tárgyalásokat, de a megállapodás vélhetően áthúzódik a jövő évre.