Az American Psychological Association felmérése szerint a magány legalább annyira, ha nem veszélyesebb, mint az egészségtelen életmódból fakadó elhízás. A témában 148 tanulmány született, amelyben 300 ezer ember megkérdezésével kimutatták, hogy az egyedül élőknek másfélszer akkora esélye van korábban halni, mint a családosoknak vagy a közösségben élőknek. Észak-Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában és Európában mintegy 3,4 millió embert fenyeget közvetlenül a krónikus magánynak elnevezett jelenség okozta korai halál, írja a Marketwatch.
A modern ember magánya
Csak Amerikában egyébként 42 millió 45 év feletti számolt be eddig tartós magányról. Észak-Amerikában ugyanis a lakosság több mint egynegyede él egyedül és az Egyesült Államokban élők felének nincs házas- vagy élettársa. A KSH 2011-es népszavazási adatai alapján Magyarországon akkor 1 317 138-an vallották magukat egyedülállónak. Ez a létforma elsősorban a nőkre jellemző leginkább, akkor 809 219 nő élt egyedül és 507 919 férfi. Az egyedül élők száma 60 éves kor fölött nőtt jelentős mértékben, vélhetően a korábbi házastárs elhalálozása és a gyerekek kirepülése miatt, így nálunk ez különösen az idősebb korosztályra jelent veszélyt.
Miért veszélyes?
Azok az amerikaiak, akik tartós egyedüllétben élnek, saját bevallásuk szerint kevésbé szívesen és gyakran vesznek részt szociális tevékenységekben, így például nem járnak közösségbe vagy önkénteskednek, és ritkábban választanak maguknak hobbit. Mivel az ember társas lény, a tartós izoláció különböző mentális problémák kialakulásához, vagy azok felerősödéséhez vezethet, így például szorongáshoz, depresszióhoz, vagy épp agorafóbiához. Az elmagányosodott emberek végül a saját lakásuk börtönében találhatják magukat – ez a hikikomori jelenség, amiről korábban már mi is írtunk a Privátbankár.hu-n. >>>
|
| A saját lakásuk rabjai. Forrás: Wikimedia Commons |
A magányos emberek gyakrabban számolnak be emellett alvászavarról, kapcsolataik bizonytalanabbak és felszínesebbek, és gyakran problémáik vannak az egészségük rendben tartásával – könnyebben elhagyják magukat, így a magány mondhatni kapu-tünete az elhízásnak és az ezzel járó betegségeknek. Ráadásul számos esetben különböző gyógyszerekkel és szorongáscsökkentőkkel próbálnak az emberek megküzdeni az egyedülléttel, így az ő körükben gyakrabban kerülnek elő alkohol- és egyéb szenvedélybetegségek, gyógyszerfüggőség. Aki pedig ezekkel a mankókkal sem tud vele megküzdeni, azok végül öngyilkosságba menekülnek.
Erre is a technológia jelenti a megoldást?
Természetesen vannak zárkózottabb emberek, akiknek semmi bajuk nincs a magánnyal, így nem kell rögtön orvosért és papért rohanni, ha valaki a környezetünkben egyedül él. Ennek ellenére érdemes jobban odafigyelni rájuk, különösen az idősebb generációra, hiszen elsősorban őket érinti a jelenség. Ugyanakkor a mostani fiatalok körében is súlyos problémát okozhat később az elmagányosodás. A világban ugyanis évről-évre csökken a házasságot kötők száma, Amerikában pedig a lakosság negyede várhatóan soha életében nem köti össze az életét majd valakivel.
Egy alternatív megoldást jelenthet a technológia, különösen a mesterséges intelligencia fejlődése ezen a téren, amely, ha mást nem, pótlékot szolgáltathat az egyedül élő embereknek. Az Apple Sirije és az Amazon Alexája is képes már beszélgetéseket folytatni, amellett, hogy ellát egy sor feladatot a ház körül, illetve a személyi asszisztensünkként működik. Az emberi jelenlétet azonban valószínűleg egy robot sem tudja huzamosabb ideig felülmúlni, bárhogy is igyekszik a tudomány.
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
