Nincs váratlan vagy különös elem abban a jelentésben, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kétévente szokásos felülvizsgálatáról adott ki a magyar hatóságokkal folytatott megbeszélések lezárulását követően - írja Bod Péter Ákos, a Klasszis Média állandó szerzője, volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár laptársunk, az Mfor oldalán. Eszerint ugyanis a 2024-es és a 2025-ös makrogazdasági prognózis illeszkedik az elemzői közösség és más nemzetközi szervezetek által valószínűsített pályához. Ami pedig az ajánlásokat illeti: azokban is sok az átfedés az EU apparátusa vagy a hazai kutatói közösség által megfogalmazott teendőkkel, és azokhoz hasonlóan továbbra is a szakmai jókívánságok kategóriájába esnek. 

Ami az inflációt illeti, az IMF a konzultációk során kaphatott olyan ígéreteket, amelyek alapján meglehetősen optimista előrejelzés van a dokumentumban: a fogyasztóiár-index eszerint 2024 negyedik negyedévében év/év alapon 4,2 százalékot érhet el, mielőtt tartósan konvergál 2026-ra a magyar hatóságok által 3 százalékos inflációs célértékéhez. A korábban nagy aggodalmat okozó folyó fizetési mérleg dolgában azt tartalmazza a dokumentum, hogy 2024-ben szerény mértékben, de többletet fog mutatni – itt megemlítik az akkumulátor és az elektromos autók exportjának várt növekedését. 

Az IMF delegációja úgy látja, hogy ha idén nem hoznak további (megszorító) intézkedéseket, akkor 2024-ben a GDP 5,3 százaléka lesz a költségvetési hiány, és csak 2026-ra lehet a 3 százalékos maastrichti limit alá vinni a deficitet, ezzel pedig az államadósság állománya a 70 százalékos szint fölött marad 2028-ig: az ilyen magas adósságszint pénzügyi kockázatot rejt magában - hívja fel a figyelmet cikkében Bod Péter Ákos.