Németországnak fordulatot kell végrehajtania a migrációs politikában, „a demokratikus pártoknak” együttesen kell fellépniük ennek érdekében, mondta Sigmar Gabriel egykori német alkancellár, a Német Szociáldemokrata Párt korábbi elnöke egy interjúban a héten.
Új menekültpolitika kell
„A segítőkészséget és az emberséget össze kell kapcsolnunk egyértelmű és megvalósítható szabályokkal a bevándorlás korlátozása érdekében” – jelentette ki a baloldali politikus a Redaktionsnetzwerk Deutschlandnak (RND). Szerinte „pártokon átívelően” kell új utakat keresniük anélkül, hogy ezzel az Alternatíva Németországért (AfD) pártot segítenék.
Indoklásként hozzátette: nem lehet korlátok nélkül befogadni embereket, és sehol a világon nincs jog a korlátlan bevándorlásra. Utalt arra is, hogy a menedékjog és a Genfi Menekültügyi Egyezmény már nem képes megfelelő választ adni „a tömeges menekülés modern jelenségére”.
Sigmar Gabriel számol azzal, hogy véleménye miatt hangosan tiltakozik majd a menedékkérőket támogatók tábora.
„Hosszabb távon azonban egy okos, új menekültpolitika még morálisan is jobb lehet a réginél, ha helyben nyújt nagyobb segítséget a valóban rászorulóknak.”
Arra a kérdésre, hogy konkrétan mit kellene tenni, ha felbukkan egy afrikai menekültek százait szállító csónak az olaszországi Lampedusánál vagy a görög szigeteknél, azt válaszolta: „Akkor ezeket az embereket egytől egyig vissza kell vinni abba az országba, ahonnan elindult a hajójuk.”
Egyúttal hangsúlyozta azt is, hogy „teljesen új fejezetet” kell nyitni az Afrikával való együttműködésben.„ Jövőbe mutató projektekre” van szükség például a napenergia és a vízgazdálkodás területén.
Sigmar Gabriel felhívása a migrációs politika megváltoztatására azért is figyelemre méltó, mert a politikus a 2015-ös menekültválság idején Németország alkancellárja volt.
Országa ekkor szinte korlátlanul fogadott be szíriai, afgán és egyéb származású menedékkérőket – Angela Merkel akkori kancellár ezt a humanitárius segítségnyújtás szükségességével indokolta.
Ezt a politikát azóta sokan kritizálták azt hangoztatva, hogy a tömeges és nagyrészt kontroll nélküli bevándorlás komoly anyagi terhet jelent a német társadalomnak, valamint növeli a bűnözést és a terrorveszélyt. (Arról, hogy milyen összefüggés van migráció és bűnözés között, itt írtunk.)
Újabb migrációs hullám
Idén mindenesetre ismét jelentősen erősödik az Európába irányuló bevándorlás.
Az év első hét hónapjában 175 ezren nyújtottak be menedékkérelmet Németországban, ami 78 százalékos növekedés a múlt év azonos időszakához képest. A menedékkérők között a legnagyobb csoportot a szírek (52 ezer), az afgánok (31 ezer) és a törökök (23 ezer) alkotják.
Ezzel párhuzamosan Olaszországba több mint 100 ezer bevándorló érkezett illegális úton augusztus közepéig, ami több mint duplája a tavalyi és csaknem triplája a tavalyelőtti értékeknek. (Úgy tűnik tehát, hogy a beáramlást a jobboldali-populista Meloni-kormány sem tudta megállítani.)
A bajt Brüsszel is érzi, ezért júliusban megállapodást kötött Tunéziával az illegális migráció korlátozása céljából. Az EU mintegy 900 millió euróval támogatja az észak-afrikai országot, ha az segít megfékezni a bevándorlók áradatát. (Az egyezményt ugyanakkor rögtön kritizálták emberi jogi csoportok arra is hivatkozva, hogy a tunéziai hatóságok embertelenül bánnak a migránsokkal.)
A krízis a bevándorlásellenes pártok malmára hajtja a vizet: Németországban például a már említett AfD népszerűsége soha nem látott csúcsokat döntöget – augusztusra már átlépte a 20 százalékot –, és szakértők szerint uniós szinten is előretörhet majd a keményvonalas jobboldal.
Ha Kim Dzsongün meg tudja szervezni, mehetnek haza. Ha nem, akkor is hasznát venné az elfogott észak-koreaiaknak az ukrán elnök. 
