Német politikusok és katonai vezetők a kötelező sorkötelezettség visszaállítását szorgalmazzák, miután az új védelmi miniszter hibának nevezte az általános hadkötelezettség 2011-es fokozatos megszüntetését, amely hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság elidegenedett a polgári szolgálatoktól is.
A fegyveres erőkért felelős német parlamenti biztos, Eva Högl, a balközép SPD képviselője szerdán sürgette a kormányt, hogy tegye fel magának a kérdést, szükség van-e a kötelező polgári szolgálat valamilyen formájára a német hadsereg létszámhiányának kezelése érdekében.
„Mindenképpen több emberre van szükségünk a Bundeswehrben”
- mondta Högl az Augsburger Allgemeine című lapnak, melyről a Guardianban jelent meg összefoglaló.
A német haditengerészet főnöke, Jan Christian Kaack szintén nemrégiben javasolta a kötelező katonai szolgálat visszaállítását a norvég modell szerint: itt a férfiakat és nőket 19 éves koruk betöltésekor vizsgára hívják be, de minden évfolyamnak csak egy kis százaléka szolgál aztán a hadseregben.
A kormány számára ugyanakkor jelentős fejfájást okoz az egyre erősödő vita, ezért igyekezett lehűteni a kedélyeket. „Minden erőfeszítésünket arra kell összpontosítani, hogy a Bundeswehr mint magasan képzett hadsereg megerősödjön” – mondta a Süddeutsche Zeitungnak Christian Lindner pénzügyminiszter.
Steffen Hebestreit kormányszóvivő hétfőn „értelmetlennek” nevezte a vitát, hozzátéve, hogy a Bundeswehr sorkatonai hadseregből hivatásos hadsereggé alakítását „nem lehet egyik pillanatról a másikra visszafordítani”.
A vitát egy interjú indította el, amelyben Boris Pistorius, a múlt hónapban hivatalba lépett új védelmi miniszter azt mondta, hogy hiba volt több mint egy évtizeddel ezelőtt fokozatosan megszüntetni a sorkatonaságot.
1956-tól 2011-ig a német férfiak 18 éves koruk betöltésekor sorkötelezettek lettek. Azok, akik nem akartak a hadseregben szolgálni, lehetőségük volt polgári szolgálattal kiváltani olyan polgári intézményekben, mint a kórházak vagy idősek otthona.
Mivel a berlini fal leomlása után a leépített hadsereg létszámigénye csökkent, Angela Merkel kormányzása alatt 2011-ben mindkét szolgálatot felfüggesztették, bár a német alaptörvényben továbbra is szerepel egy olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy az állam behívja fegyveres szolgálatot teljesíteni a férfiakat.
A közelmúltban a hadsereg tisztviselői arról panaszkodtak, hogy nehezen tudják feltölteni a 183 ezer fős Bundeswehr sorait, míg a szociális intézményeknek problémát jelent, hogy hiányoznak a fiatal gondozók, akik közül sokak számára a korábbi polgári szolgálat belépőként szolgált az ágazatba.
Amikor Pistorius a sorkötelezettség eltörlését hibának nevezte, nem az orosz állam által jelentett veszélyre, hanem a német fegyveres erők társadalmi elfogadottságára utalt.
A tűzoltók és rendőrök elleni támadásokat idézve Pistorius a Süddeutsche Zeitungnak azt mondta: „úgy tűnik, hogy az emberek elvesztették azt a tudatosságot, hogy ők maguk is az állam és a társadalom részei. [...] A felelősségvállalás egy meghatározott időre felnyitná erre a szemet és a fület”.
A kötelező katonai szolgálat visszaállításához az államnak eurómilliókat kellene költenie. Óriási összegek mennének el a laktanyák újjáépítésére és korszerűsítésére, valamint a kiképzéshez szükséges fegyverek és felszerelések beszerzésére, nem utolsósorban azért, mert a hadkötelesek száma magasabb lenne, mint a múltban: Norvégiához hasonlóan a katonai sorkötelezettség modern változatának valószínűleg a férfiak mellett a nőkre is vonatkoznia kellene.
Mivel a modern hadseregeknek egyre összetettebb katonai eszközökön képzett személyzetre van szükségük, a csak néhány hónapig szolgáló sorkatonáknak kevés haszna lenne.
„Az oroszok más háborút vívnának ellenünk” – mondta Carlo Masala, a müncheni Bundeswehr Egyetem nemzetközi politika professzora, a sorkatonai szolgálat ismert szkeptikusa. „Nem tömeghadseregekre van szükség, hanem kiválóan kiképzett profikra.”
Trump kutatója szerint igen. 
