Az EU ledobta az atombombát Ciprusra: a szombati eurózóna pénzügyminiszteri ülésen eldöntött, minden ciprusi bankbetétre vonatkozó bankbetétadó (100 ezer EUR felett 9,9 % 100 ezer euró alatt 6,75%) óriási lakossági tiltakozást és bankfiókok előtti sorokat váltott ki Cipruson valamint nagy eladási/kockázatkerülési hullámot a világ tőkepiacain ma reggel. A Concorde elemzője szerint az európai válságkezelés során még soha nem alkalmazott módszer számtalan kérdést vet fel.

Sebet kapott az európai bankunió

Világszerte komoly eladói hullámot indítottak a piacokon a ciprussal kapcsolatos hírek, a befektetők menekülnek a kockázatos eszközökből. Folyamatosan frissülő beszámolónkat itt olvashatják.>>>

Móró Tamás a Concorde Értékpapír stratégája szerint bár korábban is érkeztek hírek arról, hogy van egy ilyen forgatókönyv, mégis kevesen hittek benne, mivel ez lényegében lenullázhatja a banki unió irányába tett európai erőfeszítéseket. A döntés az elemző szerint több szempontból érdekes: egyrészt azt mutatja, hogy az EU-szerte egységesen bevezetett 100 ezer eurós állami betétbiztosítási garancia válsághelyzetben értéktelen, mivel most az ennél kisebb betéttel rendelkezőknek is fizetniük kell. Másrészt kérdéses, hogy a megállapodás hogyan kezeli a banki tőkeszerkezet szenioritási kérdéseit, azaz a betétesek mögött álló alárendelt hitelezők és részvényesek teljesen lenullázódnak-e (ez így lenne korrekt), harmadrészt pedig az EU minden korábbi szándékával ellentétben azt sugallja, hogy nem mindegy, mely országban tartja a pénzét egy betétes. Ez pedig újabb tőkemenekítési hullámot indíthat el a periféria felől, még akkor is, ha az illetékesek szerint csupán egyszeri esetről, speciálisan Ciprusra szabott "megoldásról" van szó. Ezt alátámasztja az a tény, hogy a ciprusi bankrendszerben lévő betétek nagyobb része EU-n kívüli, főként orosz pénz, így a politikusok úgy gondolták, ez kevésbé fog fájni a helyieknek.     

Ma szavaznak

A Concorde elemzése szerint az korábban is tudható volt, hogy a ciprusi válságkezelés nem lesz egyszerű, egyrészt azért, mert az ország bankrendszerének mérlegfőösszege a GDP hétszerese, másrészt pedig az országot nagy európai és orosz pénzmosodának tartják alacsony társasági adókulcsa és lazább pénzügyi szabályozása miatt. Ez utóbbi már régóta szúrta az EU szemét és az országot rá akarták kényszeríteni a "helyes" útra, egyben a ciprusi bankokba menekített pénzeket is bevonni a válságkezelésbe. Az azonban, hogy ezt ilyen módon meg is lépik, Móró Tamás szerint mindenképpen komoly meglepetés. Mindössze 5,8 milliárd euróért  komoly vihart kavart az európai politika, ez az elemző szerint egyben mutatja is a politikusi averziót a további mentőcsomagokkal szemben, melyet természetesen a választói elégedetlenség is katalizál.

A stratéga emlékeztetett, hogy most még úgy tűnik, nincsen meg az 56 fős törvényhozásban a parlamenti többség a lépés jóváhagyásához, több ciprusi ellenzéki párt is jelezte már, hogy nem támogatja a lépést, így a szavazást mára halasztották. A sikertelenség esetén elképzelhető, hogy az országban még holnap is bankszünnapot vezetnek majd be - miközben Anastasiades ciprusi elnök próbálja "megdolgozni" az ellenzőket. Móró Tamás szerint elképzelhető, hogy módosítják az adómértékeket és a 100 ezer euró feletti betétek jobban, az ez alattiak pedig kevésbé adóztatják meg. A felmérések szerint a ciprusi lakosság 71 százaléka nem támogatja a lépést - a többieknek valószínűleg nincsen komoly bankbetétje.

A parlamenti vita és a szavazás ma magyar idő szerint 15 órakor kezdődik. A jelenlegi keringő hírek szerint elképzelhető, hogy lesz egy adómentes betéti limit, a 100, illetve 500 ezer euró feletti betéteket pedig a tervezett 9,9 százaléknál is jobban megadóztatják majd.