Kicsúszik a német költségvetés a németek kezéből?
Hétfői német sajtójelentések szerint a Bundestag - a német parlament alsóháza - jogi szakértői a Baloldal (Die Linke) nevű párt frakciójának felkérésére elemzést készítettek az ESM működésének lehetséges alkotmányjogi hatásairól, és arra a megállapításra jutottak, hogy a rendszer működése következtében kicsúszhat a parlament kizárólagos ellenőrzése alól a költségvetés, hiszen az ESM - 27 százalékban - német költségvetési forrásból működik, a pénz felhasználásáról viszont nem a Bundestag dönt.
Ugyanakkor a Bertelsmann alapítvány szakértői egy ugyancsak hétfőn ismertetett elemzés szerint úgy vélik, hogy a Bundestag kellően erős ellenőrzési jogokkal rendelkezik az ESM forrásainak felhasználása felett. A szakértők kiemelik, hogy az ESM-ről szóló kormányközi szerződés végrehajtását szabályozó német törvényben az áll, hogy az ESM-et irányító testületnek minden lényeges döntés meghozatalához meg kell szerezni a Bundestag előzetes hozzájárulását.
Szerdán sokkal okosabbak leszünk (?)
A német alkotmánybírósághoz júniusban - az ESM és a fiskális paktum ratifikációjáról szóló parlamenti döntést követően - nyújtottak be alkotmányossági panaszt, illetve úgynevezett sürgősségi kérelmet, indítványozva, hogy a karlsruhei testület tiltsa meg a német államfőnek a megszavazott törvények aláírását, vagyis hatályba léptetését. Az alkotmányjogi panaszhoz időközben 37 ezren csatlakoztak, így ez az eddigi legnagyobb szabású polgári kezdeményezés a németországi alkotmánybíráskodás történetében.
|
| A Bundesverfassungsgericht első szenátusa |
A testület szerdán ismerteti döntését. Vasárnap azonban Peter Gauweiler, a bajor konzervatív CSU parlamenti képviselője újabb sürgősségi indítványt nyújtott be az alkotmánybírósághoz. A konzervatívok euroszkeptikus szárnyának ismert alakja azt kérte, hogy tiltsák meg az ESM ratifikációját, ameddig az Európai Központi Bank (EKB) vissza nem vonja az új kötvényvásárlási programját. Egyben indítványozta, hogy halasszák el a döntést az ESM -ről és a fiskális paktumról az EKB kötvényvásárlási programja ügyében indítandó eljárás lezárásáig. Gauweiler azzal érvelt, hogy az EKB összeghatár nélküli kötvényvásárlásai megváltoztatják az euróövezeti válságkezelés módszerét, még inkább felerősítik annak alkotmányellenes, a demokratikus döntéshozatal szabályait megkerülő jellegét.
A berlini vezetés továbbra is úgy véli, hogy az ESM és a fiskális paktum egyaránt összhangban van a német alkotmánnyal. Steffen Seibert kormányszóvivő hétfői tájékoztatóján hangsúlyozta: a kabinet nyugodtan várja a szerdát és biztos a dolgában. A német kormány több alkalommal is közölte, nincs B-terv, Berlin arra számít, hogy a ratifikációs folyamat a szerdai döntés után lezárul és az ESM hamarosan megkezdheti a működést.
Eddig, és ne tovább?
A ratifikáció ellenzői szerint a két szerződés révén Németország részvétele az európai integrációban szétfeszíti az alaptörvény által meghatározott kereteket, és kiüresedik az államháztartás törvényhozási ellenőrzésének joga. Az eljárás központi kérdése így végeredményben az, hogy össze lehet-e egyeztetni a német alkotmánnyal a Merkel-kormány válságkezelő stratégiáját, amely szerint az uniós integráció mélyítésével lehet legyőzni az euróövezeti államadósság-válságot.
Szakértők szerint az alkotmánybíróság valamilyen "eddig, és ne tovább" típusú ítéletet hoz, vagyis jelzi, hogy az alaptörvény értelmében a szuverenitás további elemeiről nem lehet lemondani, és Németország az ESM-ről szóló szerződésben foglaltakon túl már nem vállalhat további anyagi felelősséget más országokért. Az is előfordulhat, hogy a karlsruhei testület megsemmisíti a törvényeket. Ebben az esetben elképzelhető, hogy Németországban új alkotmánnyal váltják fel az 1949-es az alaptörvényt.
Visszatértünk az európai trendekhez. 
