5p

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A napokban kialakult orosz tőzsdei zuhanás és a rubel drasztikus leértékelése megmozgatta a piac emlékezetét, és sokan azt kérdezik, vajon ez most az 1998-as orosz válság megismétlődése? A pánikszerű rubel eladók egy részét kifejezetten az akkori emlékek motiválják.

Az összehasonlításnak természetesen van alapja, hisz akkor is, és most is kifejezetten az orosz piacon uralkodott el a medve, más piacokra vagy instrumentumokra csak átgyűrűzött a hatás. Akkor is az olajáresés volt a közvetlen kiváltó ok, és akkor is túlértékelt volt a rubel az esés kezdetén.

Más volt a helyzet

Ezzel azonban a hasonlóságok nagyjából ki is merültek. 1998-ban Oroszország teljesen más jellegű volt, mint most. A Szovjetunió bukását követően egyik napról a másikra a legvadabb kapitalizmus kezdett tombolni. A privatizáció ellenőrizetlenül zajlott, az ország legfőbb értékeit jelentő olaj-, és gázipari cégeket oligarchák szerezték meg mesés vagyonokra szert téve, országukat pedig kifosztva. Oroszország politikailag is ingatag volt: a korábbi szuperhatalom most egy gyenge vezető, Jelcin kezei alatt, mindenkinek kiszolgáltatva vergődött.

A volt szovjet ipar nagy része megszűnt, az ország legfőbb jövedelemforrása a nyersanyagok, mindenekelőtt az olaj és a gáz exportja lett. 1998-ban az addig 15-20 dollár körül mozgó olajár hirtelen leesett 8 dollárig. A kiszolgáltatott ország exportbevételei leestek, devizatartalékai elapadtak, kötelezettségeit nem tudta teljesíteni, fizetésképtelenné vált. Aki orosz államkötvényeket birtokolt, bajba jutott: ott volt a váratlan, óriási bukó. Hirtelen máshonnan kellett likviditást teremteni, így az alapok gondolkodás nélkül adtak mindenféle értékpapírt, és ezzel a világ tőzsdéit is zuhanórepülésbe küldték. Ráadásul egy nagy alap, az LTCM összeomlott, annak csődje ugyancsak mértéktelen likvidálásokat vont maga után. Így a piacok végül összeroppantak, világméretű krach lett a vége. Ezért is emlékszünk rá olyan élénken még 16 év után is.

Mennyiben más most?

Most a szituáció teljesen más: Oroszország nem hasonlítható össze jelcini formájával. Az ezredforduló óta Putyin irányítja az országot erős kézzel. A megalázott ex-birodalmat időközben újra nagyhatalommá fejlesztette, olyannyira, hogy már az elveszett oroszlakta területeket is megpróbálja összegyűjtögetni, kiváltva a világ éktelen haragját. Persze mindezt az időközben egekbe szökő olajár tette lehetővé. Az ország éveken át vidáman költekezhetett, és népe életszínvonalát is olyan magasra emelte, amiről sem a cári időkben, sem a szovjet érában soha nem álmodhattak.

Mindemellett Putyin tudta, hogy a magas olajár nem tart örökké. Ezért az olajból származó jövedelmet nem költötte el teljes egészében, hanem izmos valutatartalékot épített fel belőle. Ez idén év elejére 500 milliárd dollárra hízott. Az év során a rubel védelmében ugyan elégettek nagyjából 80 milliárdot, de ha a továbbiakban ésszerűen kezelik a megmaradó 420-at, akkor az országot nem lehet belátható időn belül két vállra fektetni, fizetésképtelensége kizárható.

Van még egy nagy eltérés: az elmúlt években jóval kevésbé voltak népszerűek az orosz részvények, mint a 98-as válság előtt. Akkor a nagy feltörekvő piac korlátlan lehetőségét látták benne, és méretes lufit fújtak tőzsdéjén. Most viszont egyáltalán nincs ilyen: az utolsó nagy nekilendülés még a 2008-as pénzügyi válság előtt volt, azóta nem kapták fel az orosz piacot.

A világ nincs akkor bajban, mint 1998-ban

A világra és a nagyobb piacokra tehát koránt sincs akkora hatással a mostani orosz lejtmenet, sokkal inkább az ott érintett külföldi cégekre. Köztük az osztrák bankokra, mindenekelőtt a Raiffeisenre, a hazai tőzsdei cégek közül pedig a Richterre és az OTP-re. A Raiffeisen elég csúnyán szakad is, ellenben a magyar cégek papírjaiban jóval kisebb az eladói nyomás, mint akkor. Az orosz piac akár teljes elvesztését is túlélték volna akkor is és most is, de akkor lélektani szempontok miatt öntötték őket a válság előtti áruk töredékére. Élt még ugyanis az a beidegződés, ami a kelet-európai országokat még Oroszországgal egy csoportba sorolta (a szovjet blokk emléke), ezért az ott forgó papírokat is úgy kezelték, mint az orosz részvényeket. Ma ez fel sem merül: EU tagok vagyunk viszonylag kis orosz kitettséggel.

A kiváltó okok között is van egy, ami akkor fel sem merülhetett, és ez épp az ország nagyhatalommá válásával függ össze. Az idei év eleji események, melynek során Oroszország bekebelezte a Krímet, ill. aktívan részt vett más ukrajnai oroszlakta területek elcsatolásában, komoly ellenállást és gazdasági szankciókat váltottak ki a Nyugat részéről. Ezek hatása mindenképpen kedvezőtlen az orosz gazdaságra, és automatikusan a tőke kivonásával is jár. Ráadásul Putyin ezt nem hagyja annyiban: a szankciókat ellen-szankciókkal kontrázhatja, ami az ott tevékenykedő nyugati cégeket érintheti kellemetlenül.

Mi motiválja Putyint?

Meg kell próbálni megérteni, mi motiválja Putyint, miért tartja fenn ezt a feszült helyzetet, ami gazdaságilag ekkora kárt okoz országának. A Szovjetunió felbomlása nem egy természetes folyamat volt, hanem a hataloméhes Jelcin 1991 végén egyszerűen feloszlatta. Mégpedig anélkül, hogy a még Sztálin által meghúzott, ill. részben az egykori cári birodalom kormányzóságaiból megmaradt belső határokat megpróbálták volna ésszerűen módosítani, mielőtt a különválás lezajlik. Ezt szeretné most Putyin orvosolni. A maga módján érthető, hisz országa nagyhatalomként, háborúvesztés nélkül szenvedett el egy kvázi „Trianont”. Csakhogy 22-23 évvel az után, hogy a határok külsőkké váltak, nem túl elegáns ilyet kezdeményezni, és a nemzetközi szabályoknak és szokásoknak is abszolút ellentmond. Így a világ reakciója is érthető, vagyis egyfajta patthelyzet alakult ki, aminek feloldása hosszú folyamat lehet.

Mindezek az alapján a mostani „orosz válság” nem fog olyan gyorsan és nyomtalanul elmúlni, mint 1998-ban, viszont hatása feltehetően messze nem lesz olyan pusztító, mint azon a drámai őszön.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Milyen irányt vesz az elektromos járművek gyártása, forgalmazása, töltése és finanszírozása?
Szirmai S. Péter | 2024. május 22. 15:01
Merre tart az e-mobilitás? Erről is kérdeztük a Klasszis Média által szervezett E, mint energia konferencia kerekasztal-beszélgetésén szakértő vendégeinket: Balogh Szabolcsot, az MVM Mobiliti Kft. ügyvezetőjét, Lévai Gábort, a PhenoGyde Kft. ügyvezetőjét, Fekete Csabát, a CIB Lízing vezérigazgatóját, Antalóczy Tibort, a villanyautosok.hu ügyvezetőjét, Kovács Ákost, a Porsche Hungaria Moon Brand managerét. 
Makro / Külgazdaság Vége a jó világnak, fordulat jön a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2024. május 22. 10:46
A héten pénteken ismét változást tapasztalhatunk a benzinkutakon. 
Makro / Külgazdaság Budapesten nyit Renault és Dacia márkakereskedést az AutoWallis
Privátbankár.hu | 2024. május 22. 09:15
Tovább folytatja a gépjármű-kiskereskedelemben terjeszkedését az AutoWallis Csoport, miután portugál partnerével, a Salvador Caetano Csoporttal közösen nyitnak Budapesten Renault és Dacia márkakereskedést. 
Makro / Külgazdaság Tömött sorok lehetnek a pénzváltóknál, ha meglátják, mennyibe kerül egy euró
Privátbankár.hu | 2024. május 22. 07:43
Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.
Makro / Külgazdaság Az év második felében visszavehetik a tempót Matolcsy Györgyék
Privátbankár.hu | 2024. május 21. 17:22
A Monetáris Tanács keddi ülésén a várakozásnak megfelelően 50 bázisponttal, 7,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. Elemzők júniusra is ekkora vágással számolnak. 
Makro / Külgazdaság Itt a meglepetés: már csak egyet léphetnek Matolcsy Györgyék?
Dobos Zoltán | 2024. május 21. 16:44
A szolgáltatások visszatekintő árazása káros folyamat, fékezi a dezinflációt. A jegybanki cél 2025-re érhető el. Júniusban még jön egy alapkamat-csökkentés, aztán beszűkülnek a lehetőségek. Ez volt a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntést követő sajtótájékoztatója.
Makro / Külgazdaság Erre a döntésre várt az ország, íme, Matolcsy Györgyék legfrissebb lépése
Privátbankár.hu | 2024. május 21. 14:01
Ismét csökkentették a jegybanki alapkamatot.
Makro / Külgazdaság Szlovákiába tart a kapszulás kávézás portugál királya
Buksza blog | 2024. május 21. 12:12
Szlovákia lakói hamarosan másként kávézhatnak, mint korábban
Makro / Külgazdaság Hiába utálják egyre jobban országuk urait az irániak, lemondhatnak a változásról
Privátbankár.hu | 2024. május 21. 12:02
Hiába remélnek az irániak javulást az életükben, a szakértők egyetértenek abban, hogy az elnök váratlan halála kicsit sem fog enyhíteni a keményvonalas a teheráni rezsim barátságtalan természetén.
Makro / Külgazdaság Nekimentek a Volkswagennek és a BMW-nek
Privátbankár.hu | 2024. május 21. 11:44
Egy amerikai szenátor szerint több autógyártó nem tett eleget a szabályoknak. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG