Kijevben már az újjáépítés a téma, de Vitalij Klicsko főpolgármester szerint még nincs vége a szenvedésnek, Putyin bármikor meggondolhatja magát és visszavezényelheti csapatait az ukrán főváros alá. A városvezetés azonban a közszolgáltatások megszervezésével van inkább elfoglalva, merthogy van is gond elég sok. Hétfőn nagy sikerként jelentették be ugyanakkor, hogy Kijevben és a kijevi megye egész területén visszaállt a vízellátás.
Itt van például a közösségi közlekedés. Korábban, úgy pár hete felmerült, hogy ha lejár a háború elején érvénybe lépett ingyenes időszak, akkor május 16-ától tarifát kell emelni, mert annyira megugrottak a költségek. Ezt végül elhalasztották, de nem sokáig tologathatják az áremelést. Az üzemanyag-ellátás nem folyamatos, egyebek mellett azért sem, mert a keleti, a déli és az északi front elsőbbséget élvez az utánpótlásban.
Március végétől április közepéig mintegy 50 ezren tértek vissza a fővárosba, de az azóta eltelt négy hétben csupán 20 ezren. Becslések szerint a háború első heteiben 250-300 ezren hagyták el a 3 milliós nagyvárost. A városvezetés külön kérte a lakosokat, hogy a korábbinál is nagyobb arányban használják a tömegközlekedési eszközöket, hogy egyrészt spórolhasson az ország az üzemanyaggal, másrészt ne alakuljanak ki dugók a városi közutakon.
A kormány a hét elején felemelte a benzin és csökkentette a dízelolaj átlagárát, egyúttal meghatározta, hogy a töltőállomásokon mekkora lehet a legmagasabb ár mindkét típusnál. A 95-ös benzinért literenként legfeljebb 39,86 hrivnyát (körülbelül 500 forintot), a dízelért 42,31 hrivnyát (körülbelül 533 forintot) lehet kérni. Előbbinél 2,17 hrivnya a többlet, utóbbinál 0,32 hrivnyával kevesebb a fizetendő összeg május elejéhez képest.
Klicsko a napokban bejelentette, hogy egyelőre mintegy 70 millió euró van az újjáépítésre, ezt főleg a lakóépületekre fogják költeni. Eddig 390 épület sérült meg vagy lett semmivé, közülük 222 többlakásos tömb, jobbára panelház. Az orosz bombázások és rakétatámadások következtében 75 oktatási-nevelési intézmény is különböző mértékben megsérült, közülük 30 óvoda. Ezen felül 17 egészségügyi épületet és 11 kulturális központot is találat ért. Ezek kijavítására legkorábban ősszel kerülhet sor. Április végéig az egész országban összesen mintegy 90 milliárd dolláros anyagi kár keletkezett a háború miatt.
„Kijelöltük az első 20 épületet, amelyeknél megkezdődhetnek a helyreállítási munkák, hogy a lakók mielőbb visszamehessenek az otthonukba. Másoknál a szakértői vizsgálatok döntik el, hogy mekkora a kár és hogy megéri-e egyáltalán a beavatkozás” - mondta a főpolgármester.
A vendéglátóipar szintén jelentős sebeket szenvedett és egyelőre nem látszik, hogy mikor tud talpraállni. Olga Naszonova, a szakszövetség egyik vezetője szerint a kijevi éttermek 35-40 százaléka tönkrement. A háború előtt mintegy 500 ezren jártak rendszeresen éttermekbe, most jó, ha 200 ezren. Az önkiszolgáló étkeztetés is bajban van, a nyitvatartók legfeljebb ötödébe térnek be elegendően. Szerinte a kis kávézók csak akkor élik túl a válságot, ha kávéra és péksüteményre összpontosítanak és persze mindezt olcsón adják. A cappuccino januárban még 32, május elején már 38 hrivnya volt. Úgy érzékeli, hogy az egzotikus ételeket kínáló klasszikus ültetéses éttermek nagy bajban vannak, alig akar most oda menni bárki is.
Kinyitott az állatkert
Néhány napja megint látogatható a kijevi állatkert. Ismét látható Toni, a gorilla, Lili, a viziló és a Horace névre hallgató elefánt. Ugyancsak tanulmányozhatók a madarak és előbújtak már a medvék és az oroszlánok is. A felnőttek továbbra is 120, a gyerekek 60 hrivnyáért válthatnak jegyet. A teljes működéshez azonban még rengeteg pénz kell. Az európai állatkertek szövetsége 600 ezer dolláros segítséget ígért az ukrajnai tagszervezetnek a helyreállítási munkákhoz és az állatállomány megújításához.
Közben az ukránoknak azért van idejük arra, hogy szép csendben eltüntessék az orosz kultúra vagy történelem szereplőinek nevét a közterekről és a közintézményekből. Már írtunk arról, hogy márciusban a kijevi operából és színházakból száműzték az orosz darabokat. Most arról kaptunk hírt az UNN ukrán hírügynökségen keresztül, hogy egy közvéleménykutatásra alapozva várhatóan hamarosan átneveznek több metróállomást is: a Lev Tolsztojt Vaszilij Sztuszra, a Népek barátsága nevűt pedig Botanikus kertre, de a "Dnyeper hősei" sem maradhat, helyette Ukrajna hősei lehet, míg a Beresztejt a Bucsa válthatja.
Az orosz kultúra és a szovjet időszak nyomait eltüntetni akaró hullám áldozata lett több köztéri szobor is. A Szabad Európa rádió honlapja szerint például a harcok által kifejezetten sújtott keleti Dnyipro városában a helyi önkormányzat lebontatta a korábban még példának számító, komszomolistáknak emléket állító szobrot. Az alkotást még 2010-ben állították fel közadakozásból, de azóta ismeretlenek többször festékkel öntötték le. A városban egyébként nem ez az egyetlen ilyen áldozat, pár napja a Zsukov marsal nevét viselő tér nagy méretű kőtábláját is eltávolították, több más, a szovjet időszakra emlékeztető objektummal együtt.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
