Az amerikai lap forrásai szerint a Fehér Ház nem formált saját véleményt arról, hogy Volodimir Zelenszkij elbocsátotta legfőbb katonai parancsnokát, Valerij Zaluzsnijt, azt Zelenszkij szuverén döntésének tekintették. Az ukrán elnök még nem adott ki hivatalos rendeletet Zaluzsnij elmozdításáról, és bizonytalan, hogy ez mikor történhet meg. A Washingtonnak küldött előzetes értesítés, amelyről korábban nem számoltak be, arra is lehetőséget adott a Fehér Háznak, hogy a kulcsfontosságú döntés átgondolására késztethesse Zelenszkijt - írja a befolyásos amerikai lap.
A tábornok népszerű Ukrajnában és az elnök politikai ambíciókkal vádolta, ami különösen aktuális, mivel Zelenszkij eredeti ciklusa március végén lejár. A hadiállapot miatt azonban új elnökválasztás megtartása eddig még nem merült fel. További ellentét közöttük az újoncok tömeges mozgósításának megítélése. A tábornok a veszteségek pótlására és az oroszokkal szembeni további ellenálláshoz félmillió új katonát szeretne, de az elnök ezt visszautasította, mivel ez népszerűtlen intézkedés lenne, továbbá szerinte afelszerelésükhöz és a fizetésükhöz megfelelő pénzügyi források sem állnak rendelkezésre.
"Az elnök nem hiszi, hogy a 18 és 27 év közötti férfiak tömeges mozgósítása jelenleg kívánatos vagy indokolt volna" - mondta egy Zelenszkijhez közel álló személy a lapnak.
A két vezető között hétfőn heves szóváltásra is sor került, ami után - mint azt több forrás is megerősítette - az a hír kezdett terjedni, hogy Zelenszkij leváltotta Zaluzsnijt. Például négy személy is azt mondta a Financial Timesnak, hogy az elnök egy másik pozíciót ajánlott fel a hadsereg főparancsnokának, amit az nem fogadott el.
Szerdán a Kyiv Post arról írt, hogy Zaluzsnij parancsnok támogatottsága jelentős a katonák körében, és Zelenszkij elnök esetleges terve a leváltására veszélyes a nemzetbiztonságra és a háborús erőfeszítésekre, a lap által megkérdezett katonák szerint.
Egy további terület, ahol alapvető nézeteltéréseik lehettek, az a háború folytatásának mikéntje. Zaluzsnij az ukrán ellentámadás kudarca után az Economistnak nyilatkozva, 2023. november 1-jén, azt állította, hogy a fegyveres küzdelem patthelyzetbe jutott. Nézeteit részletesen ki is fejtette egy, az interjúhoz kapcsolódó tanulmányban, amely címe: „A modern pozicionális hadviselésről, és annak megnyeréséről.” Ezzel szemben Zelenszkij sziklaszilárdan kitartott a háború megnyerése, és az orosz csapatok ukrán földről való kiűzése mellett.
A patthelyzet kialakulásáért a főparancsnok nem az elégtelen fegyverellátást okolja elsősorban, hanem inkább a haditechnológia fejlődését. Érvelése szerint a drónok szeme elől lehetetlen elbújni, ami lehetővé teszi a statikus frontvonalak áttöréséhez szükséges csapatösszevonások megsemmisítését, ezzel az áttörés meghiúsítását, és így megmerevíti a frontvonalakat. Az áttöréshez szerinte technológiai újítás kell, mint amilyen hajdanán a puskapor volt. Ha az állóháború tartós marad, akkor Ukrajna - a hatalmas Oroszországgal szemben - hamarabb fog kifogyni a katonákból.
„Meg kell keresnünk ezt a megoldást, meg kell találnunk ezt a "puskaport", gyorsan mestereivé kell válnunk és fel kell használjuk egy gyors győzelemhez. Különben előbb-utóbb rá fogunk jönni, hogy egyszerűen nincs elég emberünk a harchoz” – állította Zaluzsnij.
Ez már a második jelentős interjúja volt a brit lapnban. Érdemes felidézni az előző, az ukrán ellentámadásra való felkészülés idején készült beszélgetést. Akkor arra panaszkodott, hogy nincs elegendő fegyver a krími áttöréshez.
2022 decemberében az Economistnak így érvelt: „Tudom, hogy le tudom győzni ezt az ellenséget. De szükségem van forrásokra. Kell 300 tank, 600-700 gyalogsági harcjármű, 500 tarack. Ha ezek megvannak, akkor szerintem teljesen reális eljutni a február 23-i vonalhoz. De két brigáddal nem tudom megcsinálni.”
Borús képet festve az interjú végén még hozzátette: „Nincs kétségem afelől, hogy (az oroszok) ismét megindulnak majd Kijev felé.”
Mire célzott korábban Zaluzsnij a finn Mannerheim tábornok emlegetésével?
A több mint egy éve készült interjúnak azonban van egy olyan részlete, amire a történelmi párhuzam megidézése miatt érdemes felfigyelni.
„Azt kapom, amit kapok, de ez kevesebb, mint amire szükségem van. Még nincs itt az ideje, hogy az ukrán katonákhoz úgy forduljunk, ahogy Mannerheim a finn katonákhoz” - mondta Zaluzsnij az Economistnak 2022. december 3-án.
Az ukrán tábornok a finn főparancsnok 1940-ben elmondott beszédére utalt, amikor a téli háborúban a Szovjetunió támadása után jelentős területi veszteségek után békét kötöttek. A Time magazin által a beszédből közölt részletekből érdemes néhányat idézni:
"A dicsőséges finn hadsereg katonái! Hazánk és a Szovjetunió között béke köttetett, olyan szigorú béke, amely szinte minden csatateret átengedett Oroszországnak, ahol véreteket ontottátok minden általunk kedvesnek és szentnek tartott dologért. …
A Svédország és a nyugati hatalmak által biztosított készlet és fegyverszállítási segítség nélkül elképzelhetetlen lett volna a mai napig vívott harcunk az ellenség számtalan fegyvere, tankja és repülőgépje ellen. …
Sajnos a nyugati hatalmak által adott értékes segítségnyújtási ígéret nem vált valóra, amikor a saját biztonságukért aggódó szomszédjaink megtagadták a csapatok átutazási jogát.”
Ezekből azt a logikai érvelést is felállíthatjuk, hogy ha Zaluzsnij szerint nincs meg az új technológiai innováció az agresszorokkal szembeni fölénybe kerüléshez, és az idő az oroszoknak dolgozik, mivel tovább bírják a személyi veszteségeket, akkor egy tűzszünet - mielőtt az ellenség ismét megindulna Kijev ellen – célszerű alternatívának tűnik. Mivel korábban Mannerheim tábornokra utalt, talán az is feltételezhető, hogy az agresszorral való kényszerű tárgyalás gondolata is már korábban felmerülhetett benne.
Az amerikai oknyomozó újságíró, Seymour Hersh információi szerint Zaluzsnij titkos, tűzszünetet célzó tárgyalásokba is bonyolódott, ami szerepet játszott az elbocsátásában. Az általa megszerzett információk szerint „a megbeszélések mozgatórugója nem Washington vagy Moszkva, Biden vagy Putyin volt, hanem a háborút vezető két magas rangú tábornok, az orosz Valerij Geraszimov és az ukrán Valerij Zaluzsnij.”
A lehetséges utódjelöltek
A Washington Post fenti cikke szerint két potenciális jelölt jöhet szóba a főparancsnok pótlására. Az egyik az ukrán katonai hírszerzés 38 éves vezetője, Kirilo Budanov altábornagy. Ő nem katona, a nemzetbiztonságnál szolgált. A lap szerint kinevezése a háborúban az „aszimmetrikus taktika” felé való elmozdulást jelentheti, ami a mélységi orosz területek támadását, az ellenség infrastruktúrájának rombolását, különleges akciókat, szabotázscselekményeket hozhat.
Külső szemlélőként úgy tűnhet, hogy az orosz olaj- és gázlétesítmények elleni frissebb támadások ezt az irányt mutatják. Ebbe a mintába illeszkednek bele - katonai akcióként – az orosz hajók elleni sikeres rakéta- és dróntámadások, a Kercsi-híd felrobbantása stb.
Egy, a lapnak nyilatkozó bennfentes személy szerint azonban nem világos, hogy ő akarja-e ezt a pozíciót. „Szereti a munkáját, és lehet, hogy tovább akar robbantgatni Oroszországban” – mondta az illető.
Egy másik lehetőség Olekszandr Szirszkij, a szárazföldi erők 58 éves parancsnoka. Az ő nevéhez fűződik Kijev védelmének megszervezése a háború első hónapjában, és később szintén ő vezette a sikeres ellentámadást a Harkiv régióban, 2022 őszén. Azonban a Washington Post szerint a sorkatonák körében különösen népszerűtlen Szirszkij, akit sokan szovjet típusú parancsnoknak tartanak, aki túl sokáig tartotta tűz alatt az erőket Bahmut városának védelmekor, amikor inkább vissza kellett volna vonulnia.
A befolyásos amerikai lap jelöltbemutatóját olvasva, inkább Budanov mellett tehetjük le a garast. Ha a lap az amerikai kormányzat elképzeléseit is tükrözi, akkor még inkább, mivel a politikai ügyekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes Victoria Nuland január 31-én, szerdán Kijevbe sietett. Bizonyára megvitatták az éles politikai fejleményeket és a főparancsnok kvázi-leváltásának ügyét, azonban erről a nyilatkozatokban nem volt szó.
Nuland az ukrán vezetőkkel való egynapos találkozója után kijelentette, hogy hamarosan megérkezik az országba egy új, kis átmérőjű bomba, amely nagyobb távolságon is képes pontosan eltalálni a célokat. „Továbbra is minden kategóriában biztosítjuk a biztonsági támogatást, beleértve az új befektetéseket és az új fegyverrendszereket" - hangsúlyozta. Szerinte 2024 ukrán katonai sikereket hoz, és Putyin „szép kis meglepetéseket fog kapni a csatatéren".
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban. 
