Újabb 500 milliárd hrivnyával (1 hrivnya=8,57 forint) növelik a költségvetési hiányt Ukrajnában, miután pont ennyivel többet költenek védelmi kiadásokra. A kijevi törvényhozás (Verhovna Rada) a napokban fogadta el az 11417-es törvény módosítását, eszerint a teljes kiadás a fenti összeggel együtt 3730 milliárd hrivnya lesz. Ezt a tervezetet terjesztették Volodimir Zelenszkij elé, aki elfogadta a javaslatot és aláírta a törvénymódosítást.
A katonai kiadások fedezetét részben államkötvények kibocsátásával akarják előteremteni. Ugyanakkor régóta dolgoznak azon, hogy bizonyos adótételeket megemelnek. Ezzel kapcsolatban Leszja Zaburanna, a parlament költségvetési bizottságának egyik tagja azt fejtegette, hogy nem lehet csak úgy adót emelni, más eszközök, források is kellenek.
„A kötvénykibocsátásból 200 milliárd hrivnya bevételt várunk. Van még más forrás is, például az, hogy folytatjuk az államadósság egy részének átütemezésére vonatkozó tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel, s így megspórolhatunk rengeteg hrivnyát”
– mondta, bár ehhez hozzá kell tenni, hogy itt valójában a fizetés késleltetéséről van szó.
Fotó: Ukrán Nemzeti Bank
Egyfajta időnyerés ez, amibe eddig belementek a hitelezők. Zaburanna szerint 100 milliárd hrivnya „nyerhető” azzal, hogy a kamatokat rendben fizetik, de a tőkerésznek csak egy kisebb részét utalják át. A nemzetközi hitelezők kezében van a teljes külső államadósság 97 százaléka, a tervezett megállapodás szerint átváltják majd régi kötvényeiket az új államkötvényekre.
Ez tehát az idei képlet, ami persze változhat, hiszen a katonai kiadások folyamatosan növekednek. Nem kizárt, hogy még az ősz végén ismét hozzá kell nyúlni a költségvetéshez, egyúttal véglegesíteni szükséges a jövő évit is. A kormány meglehetősen optimista a bevételeket illetően, most, szeptember végén úgy véli, hogy 2025-ben 30 százalékkal több folyhat be a közkasszába, miközben a kiadási oldal csak 20 százalékkal emelkedik. Elvileg szinte minden pótlólagos bevételt a hadseregre kellene költeni, így a jövedéki adót is, de nem biztos, hogy ez így lesz. A tervezetben például 43 milliárd hrivnyát tettek félre az útalapba. Ezt észlelve több képviselő is hevesen tiltakozott, jelenleg háttértárgyalások vannak arról, hogy mi legyen ennek a pénznek a sorsa.
Denisz Smihal miniszterelnök azt közölte, hogy 2200 milliárd hrivnya a védelmi kiadásokra előirányzott összeg a jövő évi költségvetésben. Főleg a lőszerutánpótlásra és egyes katonai eszközökre (drónokra, rakétákra, harci járművekre), felszerelésekre fognak többet költeni, nem is akármilyen mértékben: 65 százalékkal lesz magasabb az összeg az ideinél és eléri a 300 milliárd hrivnyát. A szociális programokra, az egészségügyre és az oktatásra külföldi partnerektől érkeznek források, legalábbis ezzel számol a kabinet.
Még mielőtt elindult volna Amerikába, Zelenszkij aláírta az önkormányzatok költségvetési kiigazításáról szóló törvényt. Ez előfeltétele volt annak, hogy az ország megkapja a Világbank által megígért hitelt. A helyhatóságoknak három évre kell költségvetési tervet készíteni, azonnal ki kell fizetni az adósságukat, amint pénzhez jutnak, ezen felül kötelező lesz vásárolniuk az egy évnél hosszabb futamidejű államkötvényekből. Ezen kívül további adminisztratív lépéseket kell megtenniük annak érdekében, hogy átlátható és ellenőrizhető legyen a gazdálkodásuk.
A parlament első olvasatban jóváhagyta a fent említett adóemelési tervet, így idén már 58 milliárd, jövőre 137 milliárd hrivnya érkezhet a kincstárba. A terv második olvasatának tárgyalása október közepén lesz a Verhovna Radában. Az összes állampolgárnak tovább kell húznia a nadrágszíjat, mivel a magánszemélyeknél október 1-től egységesen 1,5-ről 5 százalékra akarják emelni a 2014-ben, a Krím megszállása után bevezetett katonai adót. Az igazságosságra való törekvés jegyében az egyéni vállalkozóknak is kell majd ilyet fizetni január 1-től, eddig nem volt ilyen terhük. Három csoportra osztják ezeket: az első kettőnek 800 hrivnyát kell befizetni egységesen, a harmadikba tartozóknál a forgalom 1 százaléka lesz az adó.
Zelenszkij számára kulcsfontosságú, hogy felmutathassa: a közelmúltban végrehajtott kormányátalakítás után a parlamentben stabilizálhatta hátországát. Ha átmennek ezek a törvénymódosítások és az adóemelést is elfogadja a honatyák többsége, akkor nyugodtabban összpontosíthat a védekezésre. Az elnök a múlt héten tartott megbeszélést az ukrán Biztonsági Tanáccsal az energetikai létesítmények védelmének javításáról, a drón- és rakétagyártás felpörgetéséről. Külön tájékoztató volt itt a Patriot légvédelmi rendszerekről, amiket az erőművek és az áramellátó központok védelmére is használni fognak.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
