
A részecskefizika hagyományos modellje szerint a protonok és neutronok apróbb részecskékből épülnek fel: ezek a kvarkok, amelyek között a rendkívül erős kölcsönhatást a gluonok közvetítik. A dolog érdekessége, hogy a gluonok tömege zéró, a kvarkok tömege pedig a nukleonok tömegének csak 5 százalékát adja. A kérdés az, hogy honnan származik a hiányzó 95 százalék.
A Science magazinban publikált friss kutatás szerint a válasz a kvarkok és gluonok mozgásából és kölcsönhatásából származó energiában rejlik. Más szóval az energia és a tömeg egyenértékű, ahogy Einstein is állította az 1905-ben írt Speciális Relativitáselméletben. Az e=mc2 formula azt jelenti, hogy a tömeg átváltható energiára, és fordítva.
Az egyenletet számos esetben használták annak megállapítása, hogy mennyi energia szabadulhat fel egy adott tömeg átalakításával. A legismertebb példa erre az atombomba elméleti alapjainak kidolgozása. Az e=mc2 egyenlet megoldása azonban szubatomi szinten - úgynevezett kvantum-színdinamikai egyenletekben - végtelenül bonyolult feladatnak tűnt. Egészen eddig - állítja büszkén a francia Tudományos Kutatások Nemzeti Központja sajtóközleményében.
A közlemény szerint a számítások során figyelembe vették "a térnek és az időnek egy négydimenziós kristályrács-szerkezet részeként való szemléletét, a sorok és oszlopok között elhelyezkedő különálló pontokkal".
Ezt kapd be: gyógyszer-forradalom a láthatáron
Magyarországnak van jövője a világűrben?
Leleplezték a friss nyugdíjasok titkát
Káosszal lepték meg a világot magyar tudósok
AFP