
Mit hozhat az idei év? Ez nagy részben nem rajtunk múlik, hanem azon, hogy meddig tart és milyen mélységű lesz a globális gazdasági és pénzügyi válság. Az ma egyértelműnek tűnik, hogy az év első fele a válság további mélyüléséről fog szólni. Ez pedig azt jelenti, hogy további üzemeket kell bezárni Magyarországon is, még jobban csökken az ipar teljesítménye, még kevesebbet tudunk exportálni. A hazai kereslet hiánya mellett a kivitel ilyetén súlyos visszaesése pedig az első félévben akár 3-5%-os GDP visszaesést is okozhat.
Amennyiben a világgazdaság gyorsan kilábal a recesszióból (tehát az USA gazdasága már a második félévben növekedési pályára tud állni, majd egy fél év ráhagyással az euró-zóna országai is követni tudják őt), akkor 2009-ben a gazdasági visszaesés 2-3% közötti lesz Magyarországon. Ennél kedvezőtlenebb forgatókönyv mellett 4-5%-os GDP csökkenés sem zárható ki.
Hazai pénz- és kötvény-piacok: a remény hal meg utoljára
Eddig még nem látott csapongások jellemezték a tavalyi évet, akár a forintpiacot, akár a pénz- vagy kötvénypiacot tekintjük. Az állampapírok piacán igen súlyos zavarok következtek be, olyannyira súlyosak, hogy megfelelő kereslet hiányában az év utolsó hónapjaiban, illetve az idei év első negyedévében nem is kerül sor kötvénykibocsátásra.
A forint történelmének legszélsőségesebb értékeit érte el az euróval szemben. Az év első felében még a magas infláció miatt aggódott a jegybank, emiatt került sor az első 100 bázispontos kamatemelésre (három lépésben március és május között), 7,5%-ról 8,5%-ra. Majd a megroggyanó piacok és a pánik terjedése okozta a következő 300 bázispontos rendkívüli emelést, amelytől a piaci stabilizáció gyors bekövetkezte miatt gyors ütemben igyekezett megszabadulni az MNB.
A forint árfolyamára az év első felében 265, a második felében 260 körüli a Raiffeisen elemzőinek várakozása.
A válság miatt felgyorsulhat az euró bevezetésének a folyamata. A recesszió mellékterméke az alacsony infláció, miközben az IMF hitel feltétele a tovább csökkenő államháztartási hiány. Hipp-hopp ott találhatjuk tehát magunkat, hogy teljesíteni tudjuk az euró bevezetési kritériumok zömét. Ezt pedig célszerű volna kihasználni, és amilyen gyorsan lehet csatlakozni az euró-övezethez. Optimális esetben ez 2010-es ERM-II tagságot, és akár 2012-es euró bevezetést jelenthet. Márpedig ennek a felismerése komoly ralit hozhat az állampapírok piacán.
Az alacsony infláció (valamint a globális kamatcsökkentések miatt) a jegybank bátran vághatja a kamatot: március végére 8%-os, az év végére 6%-os alapkamatot várunk.
Állampapírpiaci kitekintés
A 2008-as év második felében a gazdasági válság teljes begyűrűzése nagyon komoly működési zavarokat okozott a hazai kötvénypiacon. 2009-ben volatilis kereskedésre számítunk az év első félévében további lassulással és a válság súlyosbodásával. Az első félévben a jegybank további alacsony mértékű kamatcsökkentéseit fenntarthatónak gondoljuk. Az év második félévét alapvetően az amerikai és európai és egyben a hazai gazdaságélénkítő intézkedések sikeressége befolyásolja majd.
Külföldi devizapiacok
A 2008-as évben kiemelt szerepe volt a devizaárfolyamok változásának. Egyrészt azért, mert történelmi árfolyamcsúcsokat (illetve mélypontokat) láthattunk. Másrészt pedig az egyes fizetőeszközök az adott ország/térség ”lázmérőjeként” funkcionáltak, azaz gazdasági állapotukról és megítélésükről számoltak be.
2008 nyarán történelmi csúcsra erősödött az euró a dollárral szemben. Az EUR/USD emelkedő trendje nyár közepén fordult, amikor az euró-zóna gazdasági lassulásával párhuzamosan az EKB kamatcsökkentésével kapcsolatos várakozások felerősödtek. A kockázati étvágy csökkenése nyomán a befektetett tőke jelentős része a biztonságosnak ítélt amerikai államkötvényekbe áramlott, ami szintén erősítette a dollárt az ősz folyamán.
Jelenleg a kamatvárakozások alakulása van a legnagyobb hatással az EUR/USD-re. Az év közepére 1,25%-ig csökkenő EKB alapkamatra számítunk, ennek megfelelően az euró gyengülése tovább folytatódhat az első negyedévben (márciusi célárfolyamunk 1,3). Ezt követően a FED ”mennyiségi lazító” politikájának életbe lépésével – ami a dollár-kínálat jelentős emelkedését eredményezi - a dollár gyengülését valószínűsítjük.
A svájci frank és a japán jen 2008 közepén még gyengélkedett (utóbbi történelmi mélységbe gyengülve) az euróval szemben, az év második fele azonban már mindkét carry-deviza esetében a felértékelődésről szólt. 2009 elején – az EKB alapkamatának további csökkenésével – erős frank és jen árfolyamra számítunk. A kockázatkerülő hangulatból és a részvénypiacok gyengélkedéséből a svájci és a japán fizetőeszköz is profitálhat, a frank esetében pedig a ”menekülő valuta” szerep továbbra is érvényesülhet. A gazdaság talpraállásának első jelei nyomán élénkülő kockázati étvágy várakozásunk szerint az év végéig már az euró erősödését hozza a frankkal és a jennel szemben.
Az ingatlanpiac összeomlása és a pénzügyi válság az angol fontot is rekord mélységbe taszította, miután az Angol Jegybank összesen 400 bázisponttal csökkentette (5,5%-ról 1,5%-ra) irányadó kamatát. Nagy-Britannia a második világháború óta a legmélyebb recesszióba süllyedt, ezért várakozásunk szerint idén itt is ”zéró kamatpolitika” léphet életbe, amelynek hatására az angol font egyenértékűvé gyengülhet az euróval szemben.
Várható főbb részvénypiaci mozgások
Nehéz elképzelni, hogy a tavalyi évnél rosszabb évvel szembesüljünk a világ részvénypiacain, és erre nem is számítunk. Azonban sok tekintetben továbbra is 2008-at írunk a piacokon: az év végi folyamatok az évszámfordulattal nem szűntek meg. Rögtön az év első heteiben szembesülünk majd a drasztikusan lecsökkent negyedik negyedéves vállalati eredményekkel. Nagy valószínűséggel a tavalyi év nagy vesztesei – a bankok – az idei évet sem fogják megúszni, újabb tőkebevonásra lehet szükség az év folyamán a lyukas mérlegek betömésére. Ezt követően kerülnek majd napvilágra a 2008-as év utolsó negyedévének gazdasági teljesítményei.
Ebben a környezetben került beiktatásra az Egyesült Államok negyvennegyedik elnöke, Barack Obama, aki egy recessziós gazdaságot, növekvő munkanélküliséget, zuhanó lakáspiacot, rekord költségvetési hiányt és romló vállalati környezetet örököl elődjétől. Az új elnök tervei között az 1000 milliárd dollárra ugró költségvetési hiánnyal nem törődve jelentős kormányzati beruházások és adócsökkentések szerepelnek. A FED kamatot már nem tud tovább csökkenteni a 0-0,25% sávra korlátozott alapkamat esetében, ezért a mennyiségi lazítás eszköztárát tervezi bevetni Ben Bernanke. Kérdéses, hogy a világban eddig csak Japánban követett monetáris politika milyen fogadtatásra kerül a világ legnagyobb gazdaságában.
2009-ben továbbra is egy széles sávban történő kereskedésre számítunk, ami például az S&P 500-as részvényindex esetében az 1100-750-es sávot jelentheti. Többnyire a gazdaság erősödése előtt 4-6 hónappal a részvénypiac elkezd magához térni, de mivel nem tipikus recesszióban vagyunk könnyen tévesnek bizonyulhat ez a meglátás. Nagy a valószínűsége, hogy a korábbi mélypontok visszatesztelése nélkül nem lesz esély fenntartható, megalapozott tartós emelkedésre, trendfordulóra. A medvepiac sajátossága, hogy több, akár több mint 20%-os ralit foglal magában. Az év végén is egy ilyet láthattunk, amikor a novemberi mélypontokról emelkedtek az indexek.
Forrás: Raiffeisen: Kitekintés - 2009
Hogyan éli túl az évet a magyar tőzsde?
Akárhonnan nézzük, Magyarország lúzerország?
Amerikának tetszik az új elnök
Áldozatot is hoznánk, csak legyen végre jobb
Ez első globális válságunk és egymásnak esünk?
Kábitószerpénzekből mentettek meg bankokat?
Recesszióban a britek: egyedül már nem megy
Hova tűnt a bankok pénze? Nálunk van
Bokros kimondta, amit senki sem mer