.jpg)
Magyarország 2014-ben bevezethetné az eurót, az ország 2013 végére az összes szükséges maastrichti feltételt teljesítheti. A GKI ismertette előrejelzését Világgazdasági kilátások
.jpg)
A nemzetközi pénzügyi közvetítő rendszer működése az időszak második felére várhatóan konszolidálódik, noha a szinte korlátlanul rendelkezésre álló olcsó pénz korszaka nem tér vissza. Az időszak végére az infláció a korábbiakban megszokottnál magasabbra emelkedik (2-3%), s a hitel-kamatok (különösan a hosszú lejáratúak) is lényegesen magasabbak lesznek. Az EU 2010-ben várható 1%-os növekedési üteme 2012-ig 1,5-1,7% közöttire gyorsul - jósolja a GKI.
Magyarországi kilátások
A külső és belső egyensúly európai összehasonlításban kiemelkedően kedvezően alakul. Az államháztartási hiány 2010-ben 4% körül lesz, majd valószínűleg már 2011-ben, de 2012-ben mindenképpen 3% alá kerül. Az államadósság pályája fenntartható irányba változik, 2009-2010-ben 80% alatti-körüli szinten tetőzik, majd fokozatosan csökken. Egy ilyen pálya politikai akarat esetén 2014-es euró-csatlakozáshoz vezethet.
Az új kormány – korábbi ígéreteivel ellentétben – 2010-re jelentős költségvetési megszorítást hajt végre, s a 2011-2012-re tervezett adó-változtatás is jórészt átcsoportosító jellegű. Ez önmagában nem lenne baj, de az átcsoportosítás kedvezőtlen hatású - vélik a GKI szakértői. Csökkennek a közepesnél magasabb jövedelműek szja-terhei, illetve a kkv-szektor nyereségadóterhei. De ez az átlagosnál kisebb bérűek fokozott szja-terhelése, illetve az ő foglalkoztatásuk vállalati bérköltségeinek emelése, továbbá a pénzügyi szektor indokolatlan mértékű megadóztatása révén megy végbe - írják.
A tervezett brutális mértékű pénzintézeti adó ugyan segíthet a már bejelentett intézkedések finanszírozásában, de erőteljesen szűkítheti és megdrágíthatja a hitelezést, a banki szolgáltatásokat, ami nehezítheti a vállalatok fejlődését, a lakosság hitelhez jutását - írja az elemzés. Bár maga az szja-csökkentés hosszabb távon kedvező hatású, de a lépések együttes hatása eleinte valószínűleg negatív a gazdasági növekedés ütemére.
A gazdasági növekedés a GKI szerint a 2004-2006 közötti, éves átlagban 4,1%-os ütemről 2007-2009 között az egyensúlyi kiigazítás és a világgazdasági válság miatt 1,6%-os csökkenésbe váltott. 2010 és 2012 között a megindult kilábalás hatására átlagosan 2,3%-os növekedés várható. 2010-ben 1%-os növekedés valószínű.
A foglalkoztatás csak késleltetetten követi a recessziós folyamatokat, s a kilábalás is csak lassan tükröződik a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 2010-2012 során összességében változatlan szinten marad, 2010-ben csökkenés, az utolsó évben 1%-os növekedés következik be. A válság nyomán elveszett mintegy 150 ezer munkahely visszapótlására a GKI szerint 2012-ig nincs esély.
A reálkeresetek 2011-12-ben átlagosan legalább 4-5%-kal emelkednek. Növekvő jövedelmét a lakosság részben a megemelkedett hiteltörlesztéseire fogja felhasználni.
Az infláció 2010 közepétől mérséklődik, s 2012-re 3% alá csökkenhet. A nemzetközi hangulat stabilizálódásával ismét növekedhet a magyar pénzügyi eszközök kereslete. Az MNB az alapkamatot 2010 végére 5% környékére csökkentheti, majd a várhatóan emelkedő nemzetközi alapkamatok mellett már csak kis lépésekben történő mérséklés várható, így 2011-2012-ben 4% körüli alapkamat valószínű. Az árfolyam 2012-re ismét elérheti az elmúlt tíz év átlagára jellemző 250-260 forint/eurót - jósolják a GKI szakértői.
Privátbankár
A Nyugatnak fokoznia kell az orosz halászati ipar elleni szankciókat – jelentette ki Karel Burger Dirven, Ukrajna tiszteletbeli konzulja a Holland Királyságban. 
