Az állam 1500 milliárd forintig vállalhat garanciát a hitelintézetek euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott kötelezettségeiért - olvasható a T/6765. számú, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvényjavaslatban, melyet leginkább bankmentő csomagként szoktak emlegetni. A garancia a hitel, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tőkeösszegére és a kapcsolódó járulékok összegére terjed ki. A garanciavállalás díjköteles; a tarifát az állam és a hitelintézet között kötendő szerződésben állapítják meg.
Tőkeemelésre és befolyásszerzésre kétféleképpen kerülhet sor az állam részéről. Egyik esetben az intézet kéri, illetve egyetért az intézkedéssel. Ekkor a Magyar Állam és a hitelintézet megállapodásban rendelkezik a törvényben nem szabályozott jogokról és kötelezettségekről.
A tőkeemelésre, és az azzal összefüggésben történő befolyásszerzésre – eltérően a garanciavállalás szabályaitól – a piaci szereplő kérelmén vagy egyetértésén túl hivatalból is sor kerülhet, amely esetben viszont már az érintett piaci szereplő egyetértése nem szükséges - olvasható a törvénytervezetben.
Ez az az eset, amikor a működés fenntartásának vagy megszüntetésének kérdésében az érintett piaci szereplő tulajdonosai és az állam (a társadalmi érdekek érvényesítése szempontjából tekintve) nagy valószínűséggel eltérő következtetésre jutnának - írják. A tulajdonosok mérlegelése arra terjed ki egy olyan döntés során, amely a működés fenntartása vagy végleges befejezése tárgyában születne, hogy az összes befektetett eszköz és a várható (ezekben az esetekben jellemzően negatív) hozam vagy veszteség hogyan viszonyul egymáshoz.
Minden, amit a válságról tudni lehet - Hitelválság 2008 |
Ha ugyanis a működés befejezése jár a kisebb veszteség realizálásával, akkor várhatóan a döntés a működés befejezése mellett születik meg. Nem mindegy azonban, hogy mindennek milyen közvetett hatásai vannak a pénzügyi közvetítőrendszer szempontjából. Elképzelhető ugyanis, hogy a várható kimeneteket módosítaná egy olyan állami beavatkozás, amely tőkeemelés lehetősége, az átmeneti korlátozások, veszteségek, sérelmek után hosszabb távon pozitív hatással járna, adott esetben nem csak a pénzügyi közvetítőrendszer működésében és zavartalan hozzáférhetőségében érdekelt társadalom, hanem az egyes tulajdonosok számára is.
Ha a tőkeemelésre a piaci szereplő kérelmére, vagy az egyetértésével kerül sor, egy megállapodás szükséges, amelyben pontosan rendelkezni kell a tőkeemelés keretében az állam részéről megvalósuló vagyoni hozzájárulás fejében milyen névértéken és kibocsátási értéken, milyen részvények megszerzésére kerül sor. Emellett a rendelkezések erejénél fogva a forgalombahozatal maga zártkörűnek fog minősülni és a részvények előállítása is csak dematerializált formában lehetséges. Rendelkezni kell viszont a megállapodásban arról is, hogy e részvények tekintetében gyakorolható jogok (vételi jog, átalakítás, visszaváltás, bevonás, stb.) esetében milyen eljárási, teljesítési szabályok érvényesülnek, illetve az állam számára milyen jogosítványok állnak rendelkezésre, mely események bekövetkezése esetén.
Friss tőzsdei árfolyamok
Legfrissebb devizaárfolyamok
A beavatkozásért az állam többféle részvényt kaphat. A törvényben egyrészt egy különleges, az elsőbbségi részvényfajtába tartozó részvényosztály létrehozását tennék lehetővé: az átalakítható osztalékelsőbbséget biztosító részvényosztályét. Az ide sorolt részvények a más részvényfajtákba, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően, azoknál kedvezőbb mértékben jogosítanak osztalékra, viszont szavazati jog nem kapcsolódik hozzájuk. Különlegesség, hogy az átalakítható osztalékelsőbbségi részvényt a Magyar Állam a jegyzést követően egyoldalú, a hitelintézethez írásban intézett nyilatkozatával törzsrészvénnyé alakíthatja.
Közeleg a karácsony: vajon a Jézuskát is elérte a válság? Szavazzon! |
A harmadik lehetőség a feltételes tulajdonosi irányítást biztosító elsőbbségi részvény kibocsátása. E részvény lényege, hogy lényegében a piaci szereplő feletti teljes tulajdonosi irányítást tegye lehetővé, osztalékra nem jogosít és a kibocsátása nem érinti a többi részvényes osztalékhoz való jogát.
Ha az állami beavatkozásra okot adó körülmények megszűnnek, azaz ha a feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító elsőbbségi részvény által megtestesített jogok feléledését megalapozó, meghatározott feltételek fennállását megállapító kormányrendelet hatályon kívül helyezésre kerül, illetőleg ha az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében hozzájárul, a részvény a jegyzett tőke leszállításával bevonható.
A törvénytervezet teljes szövegét a PM honlapján olvashatja >>
Ingatlanalapok: időt akar adni a PSZÁF
Szemüveget Robin Hoodnak!
Tovább szakadt az infláció
A többség lenyelné a nyugdíjbuktát
Gyurcsány elárulta a válság 4+1 magyar okát
Bankmentés: riasztóak a kőkemény feltételek
Privátbankár