7 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat. A Monetáris Tanács az inflációs és reálgazdasági folyamatokat, valamint a kockázati megítélést mérlegelve döntött
A Monetáris Tanács 50 bázisponttal 7 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén, a döntés megfelel a piaci várakozásoknak. A testület az inflációs és reálgazdasági folyamatokat, valamint a kockázati megítélést mérlegelve döntött a kamatcsökkentés mellett.
Az ülésről kiadott közlemény szerint a testület az inflációs és reálgazdasági folyamatokat, valamint a kockázati megítélést mérlegelve döntött a kamatcsökkentés mellett. További lazításra akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az inflációs kilátásokat, és az ország kockázati megítélése is lehetővé teszi.
A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapokban folyamatosan és jelentősen emelkedett, ami a hazai pénzügyi eszközöktől elvárt hozamok csökkenéséhez vezetett. A magyar gazdaság azonban továbbra is sérülékeny, ami a monetáris politika vitelében fokozott körültekintést indokol.
A testület értékelése szerint a magyar gazdaság 2010 közepén állhat ismét növekedési pályára. Az infláció az adóemelések miatt átmenetileg meghaladja ugyan a 3 százalékon rögzített középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól. Az elmúlt hónapokban a kedvezőbb világgazdasági kilátásokkal összhangban fokozatosan javult a nemzetközi pénzpiaci környezet, a folyamat fennmaradása azonban továbbra is kérdéses.
Legutóbb a testület szeptember 28-án csökkentette 50 bázisponttal 7,5 százalékra a jegybanki alapkamatot. Akkor a monetáris testület nagy többséggel, 8:1 arányban szavazott a fél százalékpontos lazítás mellett, egy tag 75 bázispontos csökkentést javasolt.
A Reuters elmúlt héten kiadott elemzése szerint a megkérdezett elemzők nagy többséggel fél százalékpontos lazításra számítottak. A megkérdezett 25 elemzőből csak ketten vártak ennél kisebb lazítást, vagy tartást.
Az alapkamat alakulása 2006. júniustól
A forintárfolyam és a kamatkilátások szempontjából politikai kockázatokra is figyelmeztettek a Reuters felmérésben részvevő elemzők, amennyiben a 2010 májusában hatalomra kerülő új kormány megemelné az államháztartási deficitcélt, amint arra a Fidesz politikusai több ízben céloztak már. Az elemzők előrejelzése szerint az államháztartás jövő évi hiánya a GDP 3,9 százaléka lesz, csupán egy hajszálnyival a 3,8 százalékos hivatalos deficitcél fölött.
Simor: szükséges a további kamatcsökkentés
A monetáris tanács kis többséggel döntött az 50 bázispontos kamatcsökkentésről, volt javaslat 75 bázispontos és 100 bázispontos kamatcsökkentésre is - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Mivel megnövekedett annak valószínűsége, hogy az infláció középtávon jelentősen elmarad a 3 százalékos inflációs céltól, a monetáris tanács úgy látja, hogy inflációs szempontból nemcsak lehetséges, de szükséges is további kamatcsökkentés - tette hozzá.
A jegybankelnök hozzátette: "a monetáris tanácsnak nem célja a 3 százalékos cél alullövése, mint ahogy felüllövése sem". A monetáris tanácsnak nincs hosszú távra elhatározott kamatpályája, így az elemzők által megnevezett kamatszint 5,5 százalékos alsó határáról nincs véleménye - felelte egy kérdésre Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
A forintot a zloty jobban érdekelte
A forint erősödött kissé a jegybanki kamatvágással egy időben, de ez a kereskedők szerint a várnál jobbnak bizonyult lengyel szeptemberi ipari termelési adat hatására történt, az erősödő zlotyt követve. Az eurót 266,26 forinton jegyezték 14 óra után, szemben az előtte tartott 266,60 forint körüli árfolyammal.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
7 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat. A Monetáris Tanács az inflációs és reálgazdasági folyamatokat, valamint a kockázati megítélést mérlegelve döntött .jpg)
.jpg)
.jpg)
De jó előre szólnak, úgyhogy fel lehet rá készülni. 
