42 milliárdos mínusz: az MNB is bukott a devizákon

A Magyar Nemzeti Bank a 2010-es évet 41,6 milliárd forint veszteséggel zárta, amit azonban a korábbi évek eredménytartalékából fedeztek - derül ki az MNB éves jelentéséből.

Mától nyilvános a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2010. évi tevékenységét, gazdálkodását bemutató jelentés. A törvényben foglaltak szerint a részvényes, azaz a kormány képviselője az éves beszámolót jóváhagyta, az alapfeladatokról szóló üzleti jelentést tudomásul vette.
 
A Magyar Nemzeti Bank 2010-es éves jelentése megállapítja: 2010-ben az éves átlagos infláció 4,9 százalék volt, azaz nem teljesült a jegybank 3 százalékos inflációs célja. A monetáris politika által könnyebben befolyásolható tételek inflációja azonban a válság kezdete óta alacsony, és az inflációs alapfolyamatokat megragadó rövid bázisú mutatók is mérsékelt inflációs nyomást mutattak 2010-ben. Mindez azonban nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy az első félévben teljes mértékben ellensúlyozza az adóintézkedések irányából érkező inflációs nyomást. A második félévben már az élelmiszerárak és a kőolaj világpiaci árának dinamikus növekedése emelte jelentősen az árindexeket. A költségsokkok mellett a magas szinten beragadt inflációs várakozások is magyarázhatják, hogy a nemzetgazdasági kapacitások historikusan alacsony kihasználtsága mellett sem sikerült teljesíteni az inflációs célt.

A Magyar Nemzeti Bank eredményének alakulását döntően a monetáris politika céljai és az elérésükhöz szükséges eszközök határozzák meg. Éppen ezért a jegybanki eredmény nem a jegybanki működés sikerességének mérőszáma. Az MNB törvényben meghatározott alapvető feladatainak végrehajtását – az árstabilitás elérését és fenntartását – nem befolyásolhatja az eredményre gyakorolt hatás, ugyanakkor a jegybank a működési költségeit ésszerűen alacsony szinten tartja - mondta Simor András, a jegybank elnöke. 

A Magyar Nemzeti Banknak 2010-ben 41,6 milliárd forint vesztesége képződött, szemben a 2009. évi 65,5 milliárd forint nyereséggel. Az eredmény romlását elsősorban a devizaárfolyam-változásból származó korábbi kiemelkedően magas nyereség visszaesése, másrészt a pénzügyi műveletek realizált eredményének csökkenése okozta. Ezzel szemben a nettó kamat- és kamatjellegű eredmény a forint- és devizahozamok közötti különbség csökkenésének köszönhetően javult, és az egyéb eredménytényezőkből származó nettó ráfordítások is alacsonyabb szinten alakultak. A veszteséget a korábbi évek felhalmozott eredménytartaléka fedezi, vagyis emiatt a központi költségvetésnek a jegybankkal szemben térítési kötelezettsége nem keletkezett.

2010-ben javultak a jegybank környezetiteljesítmény-mutatói is: a villamos- és földgáz energia felhasználása 6%-kal, a vízfelhasználás 40%-kal csökkent (saját fúrású kútnak köszönhetően). A videokonferenciák tudatos alkalmazása azt eredményezte, hogy az MNB tavaly 4,7 tonna széndioxid megtakarítást ért el. A Magyar Nemzeti Bank környezettudatos működését bizonyítja az is, hogy a jegybank 2010-ben elnyerte a „Legzöldebb Iroda” címet.

2010. december 31-én a deviza-értékpapírokon piaci értékelésük alapján 29,1 milliárd forint nem realizált veszteség keletkezett, mely a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékában jelent meg. A negatív egyenleget a költségvetés a törvényi előírásoknak megfelelően 2011. március 31-ig az MNB-nek megtérítette.

A jegybank 2010-ben tovább folytatta működési költségeinek jelentős mérséklését, tavaly az MNB csaknem 1 milliárd forinttal csökkentette saját költségeit. Ilyen alacsony működési kiadásokra (nominálértéken) utoljára 2003-ban volt példa. Reálértéken a 2010. évi működési költségek a 2001. évi működési költségek 53%-át teszik ki. A működési költségeken belül a személyi jellegű ráfordításoknál 2010-ben több mint 650 millió forintos költségcsökkenést ért el az MNB a létszám 2,2%-os mérséklődése mellett.

Kérdésre válaszolva elhangzott, hogy az arculatváltásra azért volt szükség, mert úgy vélték, az előző nem felelt meg a 21. század követelményeinek és az online kommunikációban nehezen használható. Az erre költött 45 millió forint 3 részből tevődött össze: a márkakutatásra, a logóterveztetésre és a "legyártásra" (levélpapír, dokumentumok, táblák, stb.) felhasznált költségekből.

Az idei évre vonatkozóan elhangzott, hogy 2011-re a költések 2010-es szinten tartását tervezték. Az MNB büdzséjében idén egy puffertartalékot is képeztek, amelyet a Holokauszt-perek költségeire tesznek félre. A jegybankelnök pesszimistán látja a jövőt a külső hatások esetében - a devizapiaci kamatok nőnek, a forint erősödése pedig csökkenti a kamatnyereségeket.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő negatívról stabilra módosított besorolásával kapcsolatban Simor András elmondta: a konszolidációs programok iránti megelőlegezett bizalomról lehet szó. "Kemény fába vágta a fejszéjét a kormány, és reméljük, hogy sikeresek leszek ezek a programok"- tette hozzá.

Privátbankár - Szilágyi Balázs