Rámutatott: a devizahitelek forintra átváltásával a háztartások adósságállománya, így az ország nettó külső adóssága nem csökkenne. A háztartások árfolyamkockázatát azonban átvenné az állam, ez közvetetten a forint árfolyamának későbbi leértékelődéséhez vezethetne.
Az MNB-szemle legutóbbi számának egyik tanulmánya szerint az ország jelentős devizakitettsége abból adódik, hogy a magyar háztartások 2010 első félévének végén mintegy 7.300 milliárd forintra rúgó devizahitel-állománnyal rendelkeztek, ami a teljes lakossági hitelállomány kétharmadát teszi ki. A jelzálog alapú devizahitelek 2010 június végén több mint 5.470 milliárd forintra rúgtak.
Ezt a magas arányt a lakossági devizakölcsönök 2008 második felében érték el, azóta ez az arány lényegében stagnál, külön gond viszont az, hogy a lakosság ennek több mint 90 százalékát svájci frankban vette fel. A svájci frank árfolyama a hitelfelvételek döntő részének idején 160 forint körül volt, most pedig 200 forint felett jár - mutatott rá Nagy Márton.
Az MNB vezető szakértője elmondta: figyelembe véve, hogy a nettó külső adósság megegyezik az egyes gazdasági szektorok nettó árfolyam-pozíciójának összegével, ezért a devizakölcsönök forintra való átváltásakor a háztartásoktól valamelyik másik szektornak kellene átvállalnia ezt a nyitott pozíciót.
A jegybank szakértőinek számításai szerint, ha a teljes háztartási devizahitel-állományt átváltanák forintra, annak összes költsége 696 milliárd forint, a magyar GDP 2,7 százaléka lenne, ebből a deviza alapú jelzáloghitelek átváltása 217 milliárd forint, a deviza-lakáskölcsönök forintra váltása 145 milliárd forint kiadást jelentene - ismertette Nagy Márton.
MTI