A résztvevő vállalatok 68%-a vélte úgy, hogy a válságnak várható még egy második hulláma, míg a bankok ennél valamivel optimistábbnak mutatkoztak, és „csak” 44% számít további negatív fejleményekre.
„A vállalati vezetők körében továbbra is jelentős bizonytalanság uralkodik a jövőre vonatkozó kilátások tekintetében. A vállalatok már a havi/negyedéves pénzügyi előrejelzéseik készítése során is olyan mértékű bizonytalansági tényezőket kénytelenek figyelembe venni, amilyenek korábban csak a hosszú távú tervezés során voltak jellemzőek” - véli Andrea Sartori, a KPMG restrukturálási szolgáltatásokért is felelős partnere.
Ugyanakkor nemcsak a válság alakulásának általános megítélésében van különbség a banki és a vállalati nézőpont között. A vállalatok döntő többsége úgy véli, a banki hitelezés a belátható időn belül továbbra is a jelenlegi, a korábbinál szigorúbb feltételek - vagyis szigorúbb fedezeti követelmények és szorosabb monitoring - mellett zajlik majd. A bankok közel fele viszont úgy gondolja, hogy a szektor már 2011-től visszatér a korábbi évek kevésbé szigorú gyakorlatához. Palotai Zsolt, a KPMG restrukturálási osztályának munkatársa szerint ebben a véleményben az óvatos optimizmus mellett feltételezhetően az a várakozás is szerepet játszhat, hogy a bankok közötti verseny újra fokozódik majd.
Ezt a feltételezést támasztja alá a felmérés egy másik megállapítása. A bankok a vállalati hitelezésben óvatos növekedést várnak a bankszektor egészét tekintve a következő egy évben, amit szerintük a rövid lejáratú forinthitelezés fog alapvetően meghatározni. Másként látják azonban a bankvezetők saját bankjuk, illetve az egész szektor várható teljesítményét: a válaszadók saját bankjuk várható teljesítményét jellemzően a többi bank teljesítményénél magasabb szintre helyezték, legyen szó akár a kihelyezések növekedéséről vagy a hitelportfóliók minőségének alakulásáról.
A pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok helyzetének kezelésénél használt eszközök elfogadottságára vonatkozó kérdéseket illetően egyetértés mutatkozott a bankok és a vállalatok között abban, hogy a felszámolás kezdeményezését vagy a banki követelések értékesítését egyaránt a legkevésbé preferált eszközöknek tartják.
MNB: forinthitelre kéne váltani a devizát |
„A KPMG tapasztalata is az, hogy a legtöbb esetben érdemesebb minél hamarabb tervezett megoldást keresni egy akár nagyarányú átalakítást is igénylő vállalati problémára, mint az automatikus átütemezés eszközéhez nyúlni. Az átütemezés esetleg csak a problémák jelentkezésének időpontját tolja ki, de eközben a társaság értékes időt veszíthet és piaci pozíciója is romolhat” - kommentálta a felmérés eredményét Palotai Zsolt.
A vállalatok meglepően negatívan ítélik meg a bankbiztosok kiküldését. A vállalatok szerint legrosszabbnak tartott három eszköz közül a bankbiztosok alkalmazása alig kedvezőbb, mint a követelés eladása vagy a felszámolás. Palotai szerint ennek oka feltehetően a bankbiztosi szerepkör jogi hátterének tisztázatlanságában, illetve az egyes konkrét esetek kapcsán szerzett negatív tapasztalatokban kereshető.
A banki hitelportfóliók várható minőségromlásában továbbra is az építőipart és az ingatlanszektort jelölték meg potenciális veszélyforrásként a bankok. Harmadik helyre került a pénzügyi szektor, ahol a válaszadók szerint elsősorban a lízingcégek tekinthetők meghatározó kockázati tényezőnek.
A KPMG felmérése szerint a bankok döntő többsége a vállalati hitelfelvevők pénzügyi nehézségeivel kapcsolatos kérdések kezelésében elsősorban saját erőforrásaira támaszkodik. Csupán minden ötödik bank állította, hogy nemcsak eseti jelleggel, hanem rendszeresen alkalmaz külső tanácsadókat és szakértőket. A válaszadók ugyanakkor a jövőben növekvő fontosságúnak értékelték a külső tanácsadók és szakértők szerepét.
Tovább bonyolódik a céltartalék becslése
Erősödhet a kockázati tőke szerepe
A vállalkozók a kormánytól várják a megváltást
Privátbankár