Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Ma átlagosan 100.000 forintért lehet bérelni Budapesten egy 70 négyzetméteres lakást, ennek árát azonban az „átlag magyar” nem tudja kifizetni. Ráadásul nincs elegendő minőségi bérlakás sem azok számára, akik a világpiaci válság miatt vásárlás helyett lakásbérlésén gondolkodnak
Ma átlagosan 100.000 forintért lehet bérelni Budapesten egy 70 négyzetméteres lakást, ennek árát azonban az „átlag magyar” nem tudja kifizetni. Ráadásul nincs elegendő minőségi bérlakás sem azok számára, akik a világpiaci válság miatt vásárlás helyett lakásbérlésén gondolkodnak.
A Gestor Befektetési Alapkezelő Zrt új javaslatokat dolgozott ki a problémakör megoldására, ennek megvalósulása esetén tíz év alatt, akár 12.000 új bérlakás is épülhetne, ám mindezekhez kormányzati támogatás is szükséges.
A bérlakások piaca ma még „tökéletlen”, a hatóságok monopol szerepe miatt csak nagyon lassan reagál a megváltozott körülményekre. Nehezen lehet megfelelő építési telket, lehetőséget találni, lassú és bonyolult az engedélyezés, a finanszírozás, sokszor évek telnek el, mire a kereslet és a kínálat közelíteni tud egymáshoz. Éppen ezért szükséges lenne egy olyan konstrukció kimunkálása, amely felgyorsítja ezt a folyamatot – nyilatkozta Gerő Péter, az alapkezelő vezérigazgatója.
Mint mondta: a kormány többször nekifutott már a bérlakáspiac megoldásának, de néhány egyedi támogatásnál többre nem tellett. Legutóbb, a szépreményű Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal kezdeményezett tárgyalásokat a Pénzügyminisztériummal, de a tárcaközi egyeztetéseken a javaslatok elhaltak.
A korábbi elképzelések mind arról szóltak, hogy az építkező önkormányzatokat kell megsegíteni, ez néhány esetben sikerrel járt, a beruházóként (ingatlanfejlesztőként) eljáró önkormányzatok kínkeservesen kiizzadtak magukból néhány száz lakást, s valamilyen egyedi elosztási rendszer útján bérbe adták a lakásokat, s most üzemeltetik azokat. Ez a rendszer három alapvető ok miatt működésképtelen: egyrészt nem normatív, hanem egyedi alapon születnek a bérleti szerződések, másrészt az önkormányzatok vállalkozóként soha nem lesznek kellően hatékonyak, így a lakások előállítása nyilvánvalóan drágább lesz, harmadrészt az egyébként rendelkezésre álló állami támogatások tőkejuttatásként érkeznek az önkormányzatokhoz, s nem pedig úgynevezett hozamtámogatásként az arra jogosult bérlőkhöz, családokhoz. Vagyis a lakásbérleti támogatás csak nagy áttételeken keresztül érkezik az azt igénylő családokhoz.
A lakásbérlet korszerű támogatását más alapokon kell megszervezni. Az általunk kidolgozott modell egyszerű, áttekinthető, s nagyságrendekkel olcsóbb, mint tőkejuttatást adni az önkormányzatoknak. Így lényegesen több bérlakás megépítését lehetne elérni - nyilatkozta Gerő Péter.
A program lényege, hogy az állam a maga eszközeivel a bérletre ad garanciát úgy, hogy jelentős mértékben, de évente csökkenő ütemben ad támogatást a bérlőknek, az önkormányzatokon keresztül. A rendszer alapfolyamata szerint az állam pályáztatja az önkormányzatokat a rendelkezésre álló lakbér-támogatási összeg lehívására. (És nem az építésre!) Az önkormányzatok a konkrét lakóingatlan-fejlesztési projektekhez kötötten a megpályázott összegből garantált bérleti díjat fizetnek a megépült ingatlanok tulajdonosának, a befektetőnek, aki az így rendelkezésre álló biztos jövedelemáramlás alapján megvásárolja a fejlesztőktől a lakásokat. A fejlesztők a lakásokat saját erő, illetve bankhitel segítségével építik fel. Az állam tehát kizárólag lakbértámogatást ad, vállalkozóit nem. (A pénzügyi modell feltételezi, hogy az ingatlanfejlesztő által megépített társasházat annak elkészülte után befektetőként ingatlanalap, illetve intézményes befektető vásárolja meg, és kizárólagos szerződést köt az adott önkormányzattal arra, hogy az a lakásokat albérletbe adhassa. Az önkormányzat, normatív alapon, a saját rendelete szerint dönti el, kinek, és mekkora támogatást nyújt.)
Piaci adatok szerint a budapesti lakásbérleti díjak átlaga havonta 1500 Ft/m2, azaz egy átlagos, 70 m2-es lakás havi piaci bérleti díja nagyságrendileg 100.000 forint körül lehet. Ez az összeg egy átlagos magyar család számára nem megfizethető. Az állam feladata, hogy a piaci bérleti díj és a valós anyagi lehetőségek különbözetét a maga eszközeivel finanszírozza, az önkormányzaté pedig, hogy saját rendelete szerint, normatív alapon ezt a különbözetet a bérlő helyett az ingatlan tulajdonosának folyamatosan megfizesse. Ez az a garantált bérleti díjbevétel, amely elfogadható mértékre csökkenti az ingatlantulajdonos kockázatát, s a folyamatban visszafelé az ingatlanfejlesztő, a finanszírozó pénzintézet kockázatait is, lehetővé téve az ésszerű kockázatvállalást és a hitelezést.
Gerő Péter hozzátette: számításaink szerint tíz év alatt a fenti támogatási rendszerrel 1000-3000 bérlakás épülhet meg vállalkozói alapon. Viszonylag egyenletes növekedés mellett a 10. évben a megépült lakások száma megközelítőleg 12.000 lesz. Az állami támogatás ebben az időszakban összesen mintegy 32,5 milliárd Ft, egy lakásra átlagosan tehát 2,7 millió Ft jut, mellyel a lakásállomány mintegy 147 milliárd Ft értékű lakással bővülhet. Minden 100 ezer állami forint így legalább 450 ezer vállalkozói forintot indukál, s ezzel hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez is.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Ma átlagosan 100.000 forintért lehet bérelni Budapesten egy 70 négyzetméteres lakást, ennek árát azonban az „átlag magyar” nem tudja kifizetni. Ráadásul nincs elegendő minőségi bérlakás sem azok számára, akik a világpiaci válság miatt vásárlás helyett lakásbérlésén gondolkodnak .jpg)
.jpg)
Mit érdemes tudni az üzemanyagárakról? 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
