A cafeteriával lefegyverezhető a bérkommandó

Noha az év elején elhatározott bérkommandó felállításának tervéről egy időre letett a kormány, vélhetőleg a munkaügyi és adóellenőrzések során továbbra is vizsgálni fogják az illetékes szervek, hogy miként reagáltak az idei adóváltozásokra a munkaadók. Az OPTISOFT Számítástechnikai, Pénztárszolgáltató, Könyvelő és Oktató Nyrt. szerint kifizetődő az óvatosság, hiszen jelentős többletköltség nélkül is meg tudnak felelni a cégek az elvárásoknak úgy, hogy közben dolgozóik is jól járnak.

Mint ismeretes, az idén bevezetett új adótörvények az alacsonyabb keresetű munkavállalókat hátrányosan érintették, az ő esetükben nem volt ritka a nettó munkabérek csökkenése sem. Ráadásul a változások a magasabb keresetűek esetében sem kedveztek minden esetben a munkavállalóknak, sőt volt olyan eset is, amikor a munkáltató a bruttó bérek változtatásával érte el, hogy alkalmazottai a korábbi nettó keresetüknek megfelelő összeget vigyenek haza.

Erre a tendenciára válaszul lebegtette meg a kormány az ún. bérkommandó felállításának tervét, hogy ezzel kötelezze a foglalkoztatókat olyan bruttó munkabérek megállapítására, amivel a munkavállalók legalább a 2010-es nettó munkabérükhöz hozzájuthatnak. A testület ugyan végül nem állt fel, de a kormány kommunikációja alapján valószínűsíthető, hogy a munkaügyi- és adóellenőrzések kiterjednek a munkáltatók ezzel kapcsolatos lépéseinek átvilágítására is. Ifj. Semerédy Péter, az OPTISOFT elnök-vezérigazgatója szerint amennyiben a nettó bér fogalmát a pénzen kívüli egyéb juttatásokra is kiterjesztjük, akkor megfelelő bérezési és cafeteria-rendszer kialakításával alacsony költségen meg lehet felelni a hivatalok elvárásainak.

Egy példa a bér és a cafeteria-juttatás közti különbségre

A hagyományosan, munkabér formájában fizetett húszezer forintos többletből valójában csak 12 436 forint marad a munkavállaló zsebében, miközben mindösszesen 25 700 forintnyi költsége van a munkáltatónak. Ez 48,4%-os effektív juttatást jelent. Ennél sokkal kedvezőbb a kifizetés hasznosulása akkor, ha az összeg cafeteria formájában kerül megfizetésre. Ennél a megoldásnál a húszezer forintnak jóval nagyobb része – a teljes munkáltatói költség 75,8%-a, összesen 18 040 forint – jut a dolgozóhoz, és a munkáltatónak is csak 23 808 forint költsége jelentkezik.

Semerédy Péter úgy látja, hogy amennyiben egy vállalat még nem optimalizálta humánerőköltségeit, például nem vezetett be cafeteria-rendszert, nem fizetett a munkavállalók egészségpénztári számlájára, nem járult hozzá étkezésükhöz vagy közlekedésükhöz, akkor már a nulláról kiépített rendszer is jó eséllyel bruttó bérköltségcsökkenést eredményez a munkáltatónál, miközben a dolgozók nettóban magasabb összértékhez jutnak. További megtakarítást hozhat, ha kártyás megoldáson alapul a dolgozói plusz juttatások rendszere. Az OPTISOFT kalkulációja alapján az utalványon biztosított béren kívüli juttatásokkal szemben a kártyán vezetett dolgozói csomagok mintegy 70%-kal olcsóbban fenntarthatóak. Az elnök-vezérigazgató szerint ez is magyarázza azt a trendet, hogy egyre lejjebb csúszik az a munkavállalói létszámhatár, ahol érdemes áttekinteni a humánerőforrás költségeinek optimalizálásában rejlő lehetőségeket. A vezető kifejtette, hogy míg korábban elsősorban nagyfoglalkoztatóknak érte meg a béren kívüli juttatások rendszerének bevezetése, a gazdasági környezet változásai és a technológiai fejlődés együttesen odavezetett, hogy a KKV piacon is létjogosultsága van ennek az ösztönző rendszernek.

Privátbankár