A jövő évtől érvényes 16 százalékos, gyakorlatilag egykulcsos jövedelemadó tervezettről (szja) folytatott vitát kedden a Gazdasági és Informatikai Bizottság
Balog Ádám elmondta: a külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz, a javaslat szerint ez biztosítja, hogy ugyanazon nettó értékű juttatás a kifizetőnek ugyanannyiba kerüljön. A szuperbruttó a javaslat szerint 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.
A javaslat már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti, az első két gyermek után havi tízezer forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33 ezer forint támogatást jelent.
Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke szerint az új szja-rendszer nemcsak egyszerű, de összességében 308 milliárd forint megtakarítást jelent az adózóknak. Hozzátette azt is, hogy az egykulcsos jövedelemadó fehéríti a szürke gazdaságot, hiszen ösztönöz az adóelkerülés megszüntetésére, így már középtávon jelentősen növeli az szja bevételeket.
A jelzett 300 milliárd forint adómegtakarítás az adózók felső, 6-8 százalékának zsebében marad, hiszen a valóságos adókulcs 5 millió forintos éves jövedelemig már most is 17 százalék - érvelt Józsa István. Az MSZP képviselője utalt arra, hogy olyan fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban, mint Franciaország, Nagy-Britannia, vagy Németország 4-5 kulcsos az szja. Nálunk olyan szja bevételről mond le a 16 százalékos adó miatt az állam, ami a társadalmi szolidarítás és az arányos teherviselés elvének ellentmond.
Az átlagkeresőknél szó sincs jelentős szja csökkentésről - mondta Scheiring Gábor. Az LMP képviselője elmondta: 2011-ben a jelenleg havi 141 ezer 283 forint nettó bér az adójóváírás változása miatt csak akkor őrzi meg értékét, és 141 ezer 980 forintra, azaz nem túl jelentős összeggel, 700 forinttal nő, ha öt százalékkal emelkedik a bér.
A bizottság 20 igen szavazattal, 5 ellenében általános vitára alkalmasnak találta az adóváltoztatásokról szóló törvénytervezetet.
Ezután a bizottság arról a módosító javaslatról tárgyalt, miszerint a kormány a társadalombiztosítási törvény (Tbj.) módosításával megteremti annak alapját, hogy a magán nyugdíjpénztári tagok átmenetileg - 2010. november 1. és 2011. december 31. között - tagdíj helyett járulékot fizessenek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.
Az NGM képviselője elmondta: a javasolt intézkedés javítja a költségvetés pénzforgalmi és ESA-hiányát, továbbá nem okoz érdemi adminisztrációs tehernövekedést.
A magán nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a javaslat szerint 9,5 százalék, a magán nyugdíjpénztári tagdíj pedig 0 százalék lesz a következő 14 hónapban (a nyugdíjjárulék most 1,5 százalék, a magánpénztári tagdíj pedig 8 százalék).
A javaslatot szocialista képviselők erőteljesen bírálták, "a magán nyugdíjpénztárak államosításával, illetve az ötvenes évek békekölcsön jegyzésével" azonosították.
A bizottság a módosító javaslatot 20 igen szavazattal, 5 ellenében általános vitára alkalmasnak találta.
MTI
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
