A hamu megingathatja az európai kilábalást

Az európai légiközlekedés kényszerpihenője szakértők szerint oly hosszúra nyúlhat, hogy ez akár hatással lehet Európai idei gazdasági növekedésére, a válság utáni kilábalás erejére is. A szállítási és idegenforgalmai ágazatok hosszabb távú bénultsága akár semmissé teheti az 1-1,5 százalékra jelzett idei európai gazdasági növekedést. Egy izlandi vulkán korábban több tízezer ember halálát okozta Európában.

Bár a közgazdászok eddig nem módosítottak a növekedési modelleken és előrejelzéseiken az idei európai növekedésre nézve, de a szállítási és idegenforgalmai ágazatok hosszabb távú bénultsága - egyes borúlátó jóslatok szerint - akár semmissé teheti az 1-1,5 százalékra jelzett idei európai gazdasági növekedést. Mivel egyelőre a szakértők sem tudják megjósolni, hogy meddig tarthat még az izlandi vulkánkitörés, ennek pontos hatásai sem modellezhetők - írja a szakértőket megszólaltató Reuters. Ugyanakkor a következményekre nézve nem elhanyagolható, hogy a globális gazdaság mintegy 5 százalékát - évi 3 ezer milliárd dollárt - adó globális idegenforgalomból az európai turizmus mintegy harmadot képvisel.

A jelenlegi nehézségek heti 5-10 milliárd dolláros kárt okozhatnak európai idegenforgalomban. A szállítási ágazat hasonlóképpen erősen érintett: a globális szállítás mintegy 40 százaléka bonyolódik ma légi úton, és a leállások a kereskedelmi kapcsolatok jelentős sérüléséhez vezethetnek, szakértők szerint céges szinten is. A nemzetközi légi forgalmi szervezet, az IATA becslései szerint egyedül a légitársaságok napi vesztesége mintegy 200 millió dollár, és a leállások a napi globális kerozinszükségletet is 2 millió hordóval csökkentik naponta, ami az olajárakra is hatással lehet. 

Megnyílt egy szelet légtér

Az európai légi közlekedést sújtó problémák miatt mintegy 30 állam vezetői, valamint az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy nem tudnak részt venni az egy hete elhunyt lengyel államfő temetésén. Részletek>>>

Az Egyesült Államokból érkező repülőgép szállt le vasárnap az észak-svédországi Kiruna repülőterén, miután a hatóságok megnyitottak egy légi folyosót Norvégia és Svédország északi része fölött - közölte a svéd repülésügyi hatóság (LFV) szóvivője. "Leszállási engedélyt adtunk egy kereskedelmi repülőgépnek, amely az Egyesült Államokból érkezett, és kérte ezt" - mondta Carl Selling. A repülőgép 8 óra 30 perc körül szállt le - tette hozzá. "A svéd légtér nyitva van a 67-i szélességi foktól északra."

Norvégia vasárnap reggel nyitott meg egy nagy légtérrészt északon, tájékoztatott az ország légügyi hatósága (Avinor). Ez az övezet már több részleges megnyitás és lezárás tárgya volt azóta, hogy a skandináv ország csütörtök reggel, az izlandi vulkánkitörés után az első európai országként zárta le egész légterét.

A földi közlekedés reneszánsza

Az Eurocontrol - az európai államok légiforgalmi ügynöksége - szerint pénteken a földrészről induló 22 ezer járat közül mintegy 16 ezret kellett törölni. Az amerikai társaságok Európából induló napi 330 transzatlanti járatából 280-at töröltek; hasonló sorsra jutott 60 olyan légi járat, amely Európát köti össze Ázsiával.

A hoppon maradt légi utasok egy része vasúton próbálja meg elérni úti célját, ám ez sem olyan egyszerű, mint "normál" időkben. Amszterdamban - amelynek Schiphol repülőtere szintén zárva van péntek óta - a vasúti pénztárak előtt olyan hosszú sorok alakultak ki, hogy a vasúttársaság ingyen kávét osztott a várakozóknak.

Több mint 30 gép vesztegel Ferihegyen

A Eurostar vasúttársaság - a nagysebességű nyugat-európai vonatok operátora - pénteken mintegy 50 ezer utast szállított London, Párizs és Brüsszel között. A Thalysra (a francia, a belga és a német vasút közös szuperexpresszére) a szokásos gyakorlattal ellentétben most akkor is lehet jegyet váltani, ha a járatokon már minden ülőhely foglalt.

A nagy-britanniai komptársaságokat elárasztják jegyigénylésükkel azok az utasok, akik át szeretnének jutni a La Manche-csatorna francia, illetve belga partjára. A londoni székhelyű Addison Lee taxivállalattól kocsit kérnek a megrendelők olyan úti célok felé is, mint Párizs, Milánó, Amszterdam vagy Zürich.

Mindez a káosz egy korábban soha nem hallott izlandi tűzhányónak, az Eyjafjallajökull gleccser alatt meghúzódó vulkánnak köszönhető. Izlandi szakértők szombaton helikopterrel akarták megközelíteni a jégmezőt, hogy felülről megszemlélve megbecsülhessék: várhatóan hány napig tarthat még a kitörés. Az izlandi parti őrség délutáni közleménye szerint azonban a szemlét későbbre halasztották.

A 320 ezer lakosú Izland valójában egy hatalmas vulkanikus tűzfészek, a szigetország történelme tele van pusztító erejű vulkánkitörésekkel. Az egyik legsúlyosabb erupció 1783-ban következett be: a Laki tűzhányó kitörésekor hatalmas mennyiségű mérgező gáz került a levegőbe, amely több tízezer ember halálát okozta Európában.

Ma is erősödött a vulkáni aktivitás
A mentők repülhetnek
Itt van felettünk a láthatatlan hamufelhő
A vulkáni hamufelhő elérte a tőzsdéket

MTI