Kázmér Judit kifejtette: Ázsia piacainak dinamikus növekedése megtört, emellett Észak-Amerikában és Európában mérséklődött a drasztikus visszaesés. Nem az információt továbbító médium megjelenési formája a legfontosabb, hanem a tartalom, korai tehát temetni a hagyományos, papíralapú sajtót - mutatott rá, hozzátéve, hogy a hirdetési piacot világszinten a televízió uralja, de azt rögtön az újságban megjelent hirdetések követik.
Magyarországon a gazdasági napilapok bevétele 2007 óta 50 százalékkal csökkent, a bulvárlapoké viszont 23 százalékkal bővült. Hivatkozott a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég egyik tavalyi elemzésére, amely szerint az emberek leginkább még mindig a hagyományos napilapokból szeretik beszerezni az információkat, ugyanis a többivel ellentétben ezen a felületen legkevésbé zavaró a reklám. Jó hír, hogy ma Magyarországon 7,8 millió ember olvas újságot valamilyen gyakorisággal, és az internetet használók 85 százaléka lapot is olvas - mutatott rá Kázmér Judit. Hozzátette: míg Nyugat-Európában a fogyasztók 66 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes hírtartalmakért a PwC felmérése alapján, Magyarországon senki sem adna pénzt ilyenért.
Hacklin Juhani, a Sappi Europe papírgyártó cég igazgatója úgy vélekedett: a papíralapú sajtóterméknek fizikai valósága okán van létjogosultsága. Európai trendekről szólva elmondta: Franciaország 2020-ra a felére szeretné csökkenteni a papírfogyasztást, ám az ilyenfajta környezettudatossági kampányokat épp a válság szorította háttérbe; ilyenkor a kiadók is a költségcsökkentésre összpontosítanak. Úgy látja: az újságoknak a friss hírek szolgáltatása helyett inkább háttércikkekkel, mélyebb elemzésekkel kellene foglalkozniuk, ugyanis a friss, rövidebb híreket leginkább már az interneten olvassák az emberek.
Németh György, az Océ Hungária ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta a konferencián, hogy a nyomtatott sajtónak a helyi érdekekre kell koncentrálnia. A nyomdaipar már rendelkezik olyan infrastruktúrával, technikai feltételekkel, amelyek segítségével egy sajtóterméknek helyi, regionális érdekeknek megfelelő mutációját lehet létrehozni és terjeszteni. Rámutatott: külföldön már működnek utcai újságnyomtató automaták, így például egy amerikai napilap aznapi száma azonnal papíron is olvasható a világ egy távoli pontján.
Elmondta, hogy ennek "az intelligens újságkiadásnak" a gyakorlata egyre elterjedtebb: ebben az új kiadói modellben egy sokkal jobban meghatározható olvasótábor vagy lokális célközönség számára adhatnak ki lapot. A decentralizált nyomtatás módszerét már világlapok is átvették - emelte ki.
MTI