.jpg)
A kamatcsökkentés hétfői bejelentése után Wike Groenenberg, a Citigroup globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közép- és kelet-európai stratégiáért felelős igazgatója az MTI-nek azt mondta: tekintve, hogy a gazdaság most már a lassulás egyértelmű jeleit mutatja, és az MNB is 6 százalék alatti inflációt vár az év végére, jövőre pedig a 3 százalékos célhoz közeli ütemre számít, a hétfői kamatcsökkentés "magától értetődőnek is nevezhető". Groenenberg szerint ezek után még a piac által beárazottnál is meredekebb kamatcsökkentési pálya várható, tekintettel arra, hogy júliusban már nem lesz jelen a Monetáris Tanács két "héja" tagja, és helyükbe egy "galamb" lép.
A Citigroup vezető szakértője "nagyon valószínűnek" nevezte, hogy júliusban vagy augusztusban újabb kamatcsökkentés következik. A további idei kamatpályára vonatkozó kérdésre Groenenberg azt mondta: az év végére 6,75-7,00 százalékos jegybanki kamatra számít.
Arra a kérdésre, hogy szerinte a hétfői döntésben szerepe lehetett-e a forint ingadozási sávjának megszüntetéséről kiújult piaci szóbeszédnek, a Citigroup londoni igazgatója határozott nemmel válaszolt, mondván: meggyőződése, hogy a sávhoz az idén nem nyúlnak hozzá, legfeljebb jövőre, akkor viszont szóba jöhet a megszüntetése is.
Más londoni elemzők a sáv ennél korábbi felszámolását is el tudják képzelni. A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének hétfőn kiadott elemzése szerint jóllehet az MNB és a pénzügyminisztérium a múlt héten - a forint újabb erősödési hulláma után - megerősítette azt az álláspontot, hogy "pillanatnyilag" nincs napirenden a sáv eltörlése, a cég azonban arra számít, hogy az árfolyamrendszert végül meg fogják szüntetni. A GS szerint ennek valószínű időpontja az idei év vége, de "bármikor megtörténhet", úgyhogy időről időre újabb spekulációs hullámok valószínűsíthetők.
Forint/euró-árfolyam: a pillanatnyi állás |
A BNP Paribas befektetési csoport ugyanerről a kérdésről kiadott hétfői londoni elemzése szerint az MNB ugyan egyértelműen védi a jelenlegi árfolyamrendszert, az összkép azonban megváltozott azzal, hogy a robusztus németországi növekedés január-április között éves szinten 16,2 százalékos növekedést eredményezett a magyar ipari exportban, és ez - a kormány konvergenciaprogramjával társulva - "drasztikus mértékben" csökkenteni fogja a magyar folyómérleg-hiányt az év végére. Ehhez a kormány retorikája is igazodott, amit illusztrált Kóka János gazdasági miniszter minapi felhívása a sáveltörlésre, áll a BNP Paribas hétfői elemzésében.
Legutóbbi feltörekvő piaci elemzésében a JP Morgan is azt írta: nem zárja ki a sáv módosítását a következő fél-egyéves időszakban, amikor a költségvetési reformok hatásai már egyértelműbben látszanak.
A hétfői kamatcsökkentésről Olivier Desbarres, a Crédit Suisse befektetési csoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke az MTI-nek azt mondta: a döntés annyiban nem meglepő, hogy mindig is szorosak voltak az esélyek, mivel már májusban is csak 7:6 volt a kamattartásra és a csökkentésre szavazók megoszlása, vagyis egy MT-tag "átállása" is elég lett volna a kamatcsökkentéshez. Azóta gyengült az euró a forinthoz képest, hétfőn pedig gyenge kiskereskedelmi adatok kerültek nyilvánosságra, vagyis több ok is növelte a monetáris enyhítés esélyét, mondta.
Desbarres szerint sem játszott ugyanakkor érdemi szerepet a döntésben a forintsávról szóló piaci szóbeszéd. A piac "tesztelgetheti" a jegybank és a kormány türelmét, de "nem hiszem, hogy a lelke mélyén bárki is rövid időn belül számítana (a forintsáv eltörlésére)", tette hozzá. Desbarres szerint a forintárfolyamra a hétfői kamatcsökkentés után leginkább az hatna érezhetően, ha a Monetáris Tanács júliusban ismét kamatot csökkentene, mert két egymás utáni enyhítés már átértékelheti a testületről alkotott piaci véleményt; a piaci szereplők arra a következtetésre juthatnak, hogy "a tanács nem annyira konzervatív, mint gondolták".
A Crédit Suisse londoni szakértője szerint ezért a hétfői döntés után a júliusi MT-ülés "még sokkal fontosabbá vált". Desbarres mindazonáltal arra számít, hogy a jövő hónapban nem lesz kamatcsökkentés, és az MNB az idén összesen még két csökkentést hajt végre, amivel 7,25 százalékos lesz az év végi kamatszint.
A Dresdner Kleinwort - a Dresdner Bank londoni befektetési részlege - által kiadott elemzés szerint a hétfői kamatcsökkentés nem a mértékével és irányával, hanem elsősorban az időzítésével keltett "részleges" meglepetést, változatlan azonban az az általános kilátás, hogy az MNB-nek bőven lesz mozgástere a második félévben további enyhítésre.
A Dresdner felidézi, hogy májusban heten szavaztak kamattartásra, most pedig kilencen kamatcsökkentésre, és csak ketten a kamat változatlanul tartására. Ez a hangulatváltás még azelőtt történt, hogy júliusban, két kemény alapállású tag távozásával "átegyensúlyozódik" a Monetáris Tanács összetétele, ami arra utal, hogy "a feltételezett galambok hangja tovább erősödik", áll az elemzésben.
A Dresdner szerint Simor András jegybankelnök azon hétfői kijelentése, hogy az MNB most kisebb kockázatát látja a tartósan erős inflációs várakozásoknak, és nem tartja veszélyesnek a bérdinamikát, különös kontrasztban áll a kamattartásról hozott májusi döntés indoklásával, amely még az erős bérnövekedést nevezte a változatlan kamatszint egyik fontos indokának. Simor megjegyezte mindazonáltal, hogy a szürkegazdaság visszaszorításának a vártnál nagyobb hatása van a bérekre, emeli ki a Dresdner-kommentár.
A ház szerint ha a forint - amely hónap elején mért 255,82-höz képest eddig 3 százalékot erősödött - megtartja jelenlegi erejét, az MNB a következő hónapokban folytathatja a kamatcsökkentést. A Dresdner a következő 12 hónapban összesen 1,50 százalékpontos kamatcsökkentésre számít.
Csökkent az alapkamat, gyengült a forint
Lesz-e nyáron kamatcsökkentés?
Elsodorta a kamatcsökkentést a béradat
A kamatdöntés múlhat a béradatokon
Nehéz helyzetben a jegybank, marad a toporgás?
MTI