
"Fel kellett volna vázolni, mit szeretne elérni a kormány. Ehhez hitelességet és erőt kellett volna mutatni, azaz elhitetni, hogy a reformokat képesek végigvinni, illetve be kellett volna bizonyítani, hogy a reformoknak lesz eredménye és értelme" - tette hozzá a kommunikációs szakember, megjegyezve: persze ettől senki sem fogja megszeretni a vizitdíjat vagy a tandíjat, legfeljebb elfogadja azok szükségességét. |
Németh Erzsébet a Gyurcsány-kormány kommunikációját összegezve kiemelte: három irányt látott a kabinet kommunikációjában. A kormány a választások előtt bevált módszereket, illetve az úgynevezett véglegesség pszichológiáját alkalmazta, továbbá az igazságos világba vetett hit jelenségét, amikor is az emberek hajlamosak azt hinni, hogyha valaki valamit elszenved, akkor megérdemelte a veszteséget.
Ezeket részletezve a kommunikációs szakértő elmondta: a választások előtt már alkalmazott bulvármódszereket a kabinet, a Gyurcsány-kormány első évében erre Demcsák Zsuzsa esete volt a példa. Jankó Bálint a kormánypolitikusok bulvársajtóban történő megjelenéséről szólva arra az álláspontra helyezkedett, hogy ennek is megvan a helye az eszközök sorában, de nem illik minden politikus személyiségéhez.
A szakértő felidézte: az egyik első példa erre az volt, amikor az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után a tüntető csoportokról szólva a miniszterelnök azt mondta, hogy majd hazamennek. |
A kormány által alkalmazott harmadik kommunikációs elemként a szakember az igazságos világba vetett hit jelenségét említette: az összevonásra vagy megszüntetésre kijelölt intézményekről el kellett hitetni, hogy pazarlóan vagy nem hatékonyan működnek, vagy egyes szakmacsoportokról mondták ugyanezt. Ha ezt az emberek elhiszik, könnyebben elfogadják az erről szóló döntéseket - mutatott rá Németh Erzsébet.
A kormányfő személyes kommunikációjáról, valamint médiabeli megjelenéséről szólva mindkét szakember kiemelte: a miniszterelnök Szembenézés című tanulmányának, illetve a Gyurcsány Ferenccel az év elején az ATV-n sugárzott interjúsorozatnak a célja volt, hogy a politikust a baloldali szavazók előtt elfogadhatóvá tegye. Németh Erzsébet ennek kapcsán azt mondta, a tanulmány és az interjúk azt is célozták, hogy az őszödi beszédet "kicsit megnemesítsék", illetve Gyurcsány Ferenc írásának bizonyos elemeiben az ellenzék démonizálása is megjelent.
Jankó Bálint utalt arra, hogy a Szembenézés és az interjúk kapcsán is érezni lehetett, a miniszterelnöknek van víziója és ezt szeretné elmondani. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy egy harmincoldalas tanulmány ugyan a politikai elemzők számára érdekes, de a választók többsége nem olvassa el. Rövidebb üzenetek és egyéb csatornák is kellenek - tette hozzá a kommunikációs szakember.
Ide kapcsolódva a Weber Shandwick ügyfélkapcsolati igazgatója megemlítette, hogy történt próbálkozás a kormány részéről az őszödi beszéd pozitívvá értelmezésére: azt pozícionálták, hogy a rendszerváltás óta ez volt az első őszinte politikusi beszéd. Jankó Bálint hozzátette: a kormány népszerűsége nem az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése következtében csökkent, hanem a megszorítások miatt.
"A blogban megjelenő, emocionális ingereket kiváltó témák keveredése, például Toto kutya és a baloldal politizálása előbb-utóbb megszokottá válik, a kognitív rendszerünk ezt a feldolgozást szokja meg" - mondta Németh Erzsébet. |
Végezetül mindkét szakértő kiemelte: zavart, problémát okoz a kormányzati kommunikációban, hogy a kabinetnek hónapok óta nincs szóvivője.
Politikusok népszerűsége: a fele sem igaz
Paranormál jelenség volt az augusztus 20-i vihar?!
Veres hallgat, és a meglepetésben bízik
Nem érthetők a reformok?
Menedzserek a kormányzati kommunikációban
MTI