A következő negyedévben mindent elveszthetünk

A korábban jósoltnál nagyobb mértékű, összesen 6,6 százalékpontos világgazdasági visszaesésre számít a Coface a 2007 és 2009 közötti időszakban. A cég számításai szerint 2009-ben még 2,5 százalékos visszaeséssel számolhatunk, a növekedés pedig várhatóan 2010-ben indul meg, valószínűleg 1,7 százalékos éves ütemmel. A Coface januárban 22, áprilisban 47 országot minősített le, most pedig 13 olyan országot, amelyek kis- vagy közepes méretű gazdasága nagyban függ a világgazdaságtól. A recessziós folyamat végének jelei már láthatóak, azonban egy lassú és gyenge növekedési ütemű, „L”-alakú folyamat a legvalószínűbb.

A Coface adatai szerint a világgazdaság visszaesésének üteme 2009-ben átlagosan 2,5 százalékot tesz ki, amely során a fejlett iparral rendelkező országok 3,9 százalékos visszaesést szenvednek el, a feltörekvő országok pedig 0,7 százalékos növekedést könyvelhetnek el. A szerény mértékű növekedés 2010-ben indulhat meg átlagosan 1,7 százalékos ütemmel; ezen belül a fejlett országok 0,5 százalékos növekedésre számíthatnak, míg a feltörekvők lényegesen jobb, 4,1 százalékos gyarapodással kalkulálhatnak. Ezen legújabb számítások figyelembe veszik az év eleji időszakra valószínűsített, a korábbinál jóval nagyobb ütemű visszaesést, és azt feltételezik, hogy a csökkenés a következő hetekben megáll. Ezek alapján a világgazdaság teljesítményének csökkenése 6,6 százalékpont körül alakulhat 2007 és 2009 között a Coface szerint, ami kivételesen nagy visszaesés. A cég úgy véli, hogy a legnagyobb mértékű visszaesést a FÁK és a feltörekvő európai országok gazdaságai szenvedik el.

Növekedési ütem visszaesése 2007 és 2009 között (százalékpont)

13 új leminősítés; pozitív jelek Kínában és Indiában

Úgy tűnik, hogy a nyugat-európai országok gazdaságai elérték a gödör alját. A legtöbb európai ország besorolása változatlan maradt, kivéve Ausztriát, Hollandiát és Finnországot (ezen országok esetében a minősítéseket A1-ről A2-re rontotta a Coface), ahol a csökkenő külföldi kereslet érinti hátrányosan a gazdaságokat. A Coface Portugáliát A3-as besorolás mellett negatív megfigyelési listára helyezte a Coface, ahol a háztartások fogyasztásának drasztikus csökkenése mellett az exportvolumen és a beruházások visszaesése figyelhető meg.

A feltörekvő európai országok reálgazdasági folyamatait érintette leginkább a válság, és a helyi valuták is instabilak. Szlovákia A3-as besorolás mellett negatív megfigyelési listára került a gazdasági aktivitásában tapasztalható nagymértékű visszaesés miatt, ahogyan a Balti-országok is recesszió mértékének, és a cégeik súlyos eladósodottságának következtében.

Túlzó optimizmus? Válság: a felépülés első jelei

Egyelőre úgy tűnik, hogy Latin Amerika ellenáll a válság hatásainak, azonban Közé-Amerika láthatóan szenved az észak-amerikai visszaeséstől. Ezért a Coface negatív megfigyelési listára helyezte azokat a kisméretű gazdasággal rendelkező országokat, amelyekre hátrányosan hat az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalható recesszió, például Costa Rica, El Salvador és Guatemala. Venezuelában pedig egyre nehezebb dollárhoz jutni, így a szaporodik a lejárt fizetési kötelezettségek száma.

Ugyanakkor Nyugat-Ázsiában tapasztalható a legtöbb pozitív jel. A növekedési ütem visszatérésének már kézzelfogható jelei vannak a zóna két legnagyobb gazdaságában. Azonban a 2009 januárjában a magánszféra cégeinek ismétlődő problémái és az itt tapasztalható késedelmes fizetési problémák miatt az A3-as besorolás mellett negatív megfigyelési listára került Kína minősítése nem változott.

“Három fajta pozitív jel támasztja alá a „nyújtott L”-alakú növekedési pálya elméletét” – állítja François David, a Coface elnöke. “Több reálgazdasági mutató is javulást mutat (kiskereskedelmi eladások, az ingatlan- és munkaerőpiac az Egyesült Államokban és a brit ipari termelés), a fogyasztók és befektetők körében készült felmérések optimizmust tükröznek, a pénzpiaci szereplők pedig úgy tűnik, hogy ismét mernek kockáztatni. Ugyanakkor a nyújtott L-alakú növekedési pálya nagyban függ a bizalomtól, amely még mindig ingatag lábakon áll.”


Magyarország: munkanélküli csúcsidőszak jön
 

Bizonytalansági tényező: "Csapást mérhet a gazdaságra a választás"

Magyarországon sem reménykedhetünk gyors talpra állásban. „A statisztikai adatok szerint 6,7 százalékos GDP-visszaesés várható Magyarországon az idén” – jegyzi Meg Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. Amíg a főexportpiacokon - főleg Németországban, amely általában a teljes magyar export 30 százalékának a felvevőpiaca - stagnálás vagy visszaesés tapasztalható, addig a magyar gazdaságban sem képes növekedést felmutatni, teszi hozzá Dercze. Az országigazgató szerint további gondokat jelent, hogy Magyarország belső kereslete nem olyan meghatározó a teljes GDP szempontjából, és a költségvetés helyzete - nem tud annál többet áldozni, mint ami EU-forrásokból befolyik - miatt ezt sem vagyunk képesek érdemben stimulálni. Emellett a magas kamatszint sem bátorítja a magán beruházásokat. Dercze úgy tapasztalta, hogy az acélkereskedelemmel és a turizmus kapcsolatos iparágak is beléptek a problémás szektorok körébe, ami végül is nem meglepetés, csak mostanra jöttek ki a számok.

Az országigazgató úgy látja, hogy a GDP valamint a munkanélküliség szempontjából várhatóan a következő negyedév lesz a legrosszabb, és legelőször a 2010 első negyedévének adataira lesz érdemes figyelni.

Emellett a magyar fizetésképtelenségi adatok azt mutatják, hogy az idén rekord várható a felszámolási eljárások számát tekintve, már az első negyedévben 20 százalék feletti növekedés volt tapasztalható, állítja Dercze.

Az országkockázati besorolás nem az egyes cégek adósságállományát jeleníti meg, hanem rövid távú üzleti tranzakciók esetén az átlagos kockázat szintjét tükrözi. Az értékelés nem nyújt teljes információt egy adott cég pénzügyi helyzetéről, amit leginkább üzleti modelljének sajátosságai határoznak meg. Ennek tükrében erősen ajánlott, hogy a megjelölt régióban működő adott cég üzleti partnerei inkább a konkrét cégre vonatkozó Coface-értékelés alapján döntsenek.

Hozzáteszi, hogy hosszabb távon pozitív változást hozhat a júliusban hatályba lépő új csődtörvény, amelytől mindenki azt várja, hogy növekedjen a csődök száma a végelszámoláshoz képest. A csődvédelem alatt ugyanis van esély a cégek reorganizációjára, és nagyobb eséllyel lehet talpra állítani őket, hiszen az a lényege, hogy ne döntsék be őket azonnal, hanem levegőhöz jussanak. Azt azonban még nem tudni, hogy Magyarországon az új törvény mikor érezteti hatását, de az kétségtelen, hogy azokban az országokban, ahol nagyobb a szerepe van, ott a jelentősége is nagyobb. Itthon egyre több céget érint létében is fenyegetően, hogy tartoznak neki, valamint kintlévőségei időben és mennyiségben is mind kiterjedtebbek. Ebben az időszakban a vevőkockázatra jóval nagyobb gondot kellene fordítani. Mivel a vevők igencsak elhúzzák a fizetést a szállítók irányába, ezért a céginformáció-vásárlás, és a hatékony kinnlevőség-kezelés életbevágóan fontos ilyen helyzetekben.

Rájár a rúd az írekre
Lehúzzuk az osztrákokat
Jövőre már nem kell az IMF pénze?
Mintha egy szikrányit javult volna a helyzetünk
A legjobb adós maradhat Amerika
Fitch: ne várjunk se jót, se rosszat 

Privátbankár