A költségvetési megszorítások a kultúra támogatását is érintik, így egyre nagyobb szerep hárul az üzleti szférára
A költségvetési megszorítások a kultúra támogatását is érintik, így egyre nagyobb szerep hárul az üzleti szférára. A hazai rendszerben a normativitást egyelőre a filmtörvény és a 2010-től életbelépő előadó művészeti törvény próbálja megteremteni - olvasható a GWC Pénzügyi PR Kommunikáció közleményében.
A nyugat-európai országokban a teljes kultúra támogatásra fordított összeg 1-10 százalékát adja az üzleti szektor. Közép-kelet Európa országaiban nincs pontos adat, de szakértői becslés szerint a magántámogatások a kultúra állami- és önkormányzati költségvetésének 4 százalékára tehetők. Elsősorban a menedzsment személyes preferenciája alapján dől el, hogy a vállalatok kit, mikor, és mennyivel támogatnak, csak ez után következik az üzleti érdek, majd az adókedvezmény.
„A magánszféra támogatási kedve akkor jelentős, ha az állam is aktív, és növekvő összeggel résztvevője a kultúra támogatásának. Emellett fontos ösztönző az adókedvezmény is.” – hangsúlyozta Keller András, a Magyar Telekom Szimfonikus zenekar zeneigazgatója.
Jó példa Olaszország, ahol egy komplex program keretében, a 90’ évek közepén bevonták a kultúra finanszírozásába a lottóból származó adóbevételt. A „kultúra” értékké vált a politika és a szélesebb közvélemény szemében is. A program eredményeképpen 1996 és 2001 között mintegy 1 milliárd euróval nőtt a kultúrára fordított közpénz összege, és ezzel párhuzamosan élénkült a kultúra magántámogatása és a kultúra fogyasztása is. Jól mutatja ezt, hogy amikor a 90-es évek elején csökkent az állami hozzájárulás, akkor a magánszférától érkező támogatás és a fogyasztás is alábbhagyott. Az elmúlt 10-15-évben számos nyugat-európai országban vonták be a lottó adóbevételeit a kultúra finanszírozásában, így Nagy-Britanniában is, Finnországban pedig már a múltszázad elejétől így működik a rendszer.
A kultúra és a művészeti tevékenység állami finanszírozása Magyarországon is átalakuláson megy át: nálunk is bevezették, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) forrását 2010. január 1-től az ötös lottó játékadójának 90 százaléka képezi majd, kiváltva ezzel a kulturális járulékot. Az NKA-ból, mint független alapból kulturális projekteket támogatnak a művészeti ágtól függetlenül.
Olaszországban emellett az állami bankok értékesítéséből származó bevételeket is átcsatornázták a kultúra finanszírozásába és egyes esetekben saját erő bevonását is kötelezővé tették, úgy, hogy olyan magán támogatások részvételét kérték, amelyek eddig még nem költöttek kulturális támogatásra. Emellett az Európai Unió szerveit is meggyőzték arról, hogy felhasználhassák erre a célra a regionális fejlesztési pénzeket.
„Magyarországon a központi költségvetésből és az önkormányzatoktól kapott pénzből, a szponzorációból vagy támogatásból és a saját bevételből élnek a kulturális intézmények. Az új előadó-művészeti törvény elsősorban az előadó-művészeti intézményeket finanszírozza, és olyan pályázati feltételeket határoz meg, amelyek szorosan kapcsolódnak az új produkciók, előadások számához is, ami elmozdulást jelent a projekt finanszírozás felé.” – tette hozzá Keller András.
A magántőke részvételére a kultúra támogatásában nincsenek kizárólagos sémák, ennek számos formája alakult ki. Itt működhet, az úgynevezett private-public partnership (ppp) egy formája is. Mivel valódi privatizáció a kultúrában ritkán történik, a ppp azt jelenti a legtöbb esetben, hogy alapítványok, jogi értelemben vett non-profit szervezetek kezébe adják az intézmények vezetését. Az intézmények továbbra is jelentős támogatást kapnak az állami, régiós vagy önkormányzati forrásokból, csak jogi és irányítási értelemben szakadnak le az állami „köldökzsinórról”.
Létezik az úgynevezett matching fund támogatási forma, amelynek lényege, hogy valamilyen állami forrásból 1:1 arányban megduplázzák a szponzor által felajánlott pénzt, aki aztán a kétszeres összegnek megfelelő ellenszolgáltatást kérhet cserébe. Ez kifejezetten win-win konstrukció, ugyanaz a kulturális esemény kevesebbe kerül az államnak is, a szponzornak is, viszont a megvalósító kulturális szervezet kétszeres összeghez jut - áll a GWC Pénzügyi PR Kommunikáció közleményében.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A költségvetési megszorítások a kultúra támogatását is érintik, így egyre nagyobb szerep hárul az üzleti szférára 
És ha már ott van, hivatalos találkozója is lesz Rómában. 
