A céginformációs adatok szerint a MAL Zrt. árbevétele tavaly meghaladta a 28 milliárd forintot, adózás előtti vesztesége 362 millió forint volt. A társaság termékeinek 70-75 százalékát nyugat-európai országokba exportálja.
2008-ban a cég bevétele mintegy 43 milliárd forint volt, adózás előtti nyeresége 413 millió forintot ért el, a megelőző évi, több mint 1,5 milliárdos veszteséget követően. A cég több mint ezer embert foglalkoztat és üzleti partnereit is figyelembe véve mintegy háromezer embernek ad munkát.
A társaság tavaly 240 ezer tonna bauxitot termelt ki Magyarországon, két földalatti és három külszíni bányájában. Az alumíniumgyártás alapanyagát azonban a cégcsoport nemcsak saját kitermeléséből állítja elő, de importálja is. A bauxit kitermelés tavaly mintegy 50 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest, a válság és a növekvő import miatt.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. Ajka melletti egyik tározójának a gátja hétfőn szakadt át, mintegy egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki. Az áradás három települést - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - öntött el. Hivatalosan megerősített információk szerint négyen haltak meg az iszapömlés következtében, három embert eltűntként tartanak nyilván, több mint 120 ember megsérült. Kipusztult a Marcal folyó teljes élővilága, a vörösiszap-szennyeződés rendkívül magas pH-értéke mindent elpusztított - közölte a kárfelszámolás helyszíni szóvivője csütörtök délben az MTI-vel, hozzátéve: ahhoz, hogy a Rába és a Duna élővilágát meg tudják menteni, a pH-értéket 9 alá kell csökkenteni. |
Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a magyar bauxitbányászatot is sújtotta a világgazdasági válság: a timföldgyártás-értékesítés hirtelen jelentősen - 35 százalékkal - csökkent. Hangsúlyozta, hogy a bauxitbányászatnak soha sem volt része a feldolgozás, a timföldgyártás (melynek mellékterméke a vörös iszap) valamint az alumínium kohászat, a hengermű, a végtermékek előállítása. Így nem a bányászati tevékenységből adódik a mostani szörnyű katasztrófa, melynek hírét a bauxitbányászok is őszinte együttérzéssel és megdöbbenéssel fogadták - mondta.
A piaci körülmények azóta javultak, így a bauxittermelés teljes kapacitással üzemel és az idén a hazai bauxitbányából 310 ezer tonna alapanyagot biztosítanak a MAL Zrt. ajkai timföldgyára számára.
A társaságcsoport tevékenysége a bauxit-timföld vertikumra irányul és a cég honlapja szerint a közép-európai térségben piacvezető pozíciót kíván elérni, illetve megtartani több terméknél. A társaságot magyar magánszemélyek az alumíniumipar privatizációjának megkezdésekor, 1995-ben alapították. A privatizációs folyamat során fokozatosan a társaság tulajdonába kerültek az alumíniumiparhoz szorosan kapcsolódó vállalkozások (bakonyi bauxitbánya, ajkai timföldgyár, inotai alumíniumkohó), miközben a társaság részvénytársasággá alakult át.
A piaci pozíciók erősítését célozták a Romániában (MAL-Product S.R.L.) és Németországban (MAL-Deutschland GmbH) ezt követően alapított termelő, illetve kereskedelmi társaságok.
A társaságcsoport strukturális átalakítása 2001-ben kezdődött, amikor megvásárolta a zeolitokat és timföld őrleményeket gyártó szlovén SILKEM d.o.o. többségi tulajdonrészét. A MAL Zrt. a boszniai privatizáció keretében 2004-ben többségi tulajdont szerzett a Rudnici Boksita Jajce bauxitbánya társaságban, amelynek kiváló minőségű bauxitjával egészítik ki a ma már csak korlátozottan hozzáférhető magyar bauxitot.
A cég 2008 nyarán írt alá szerződést Montenegróban arról, hogy 350 ezer tonna bauxitot fog kutatni és kitermelni az északi országrészben, Niksic környékén. A munkáknak 2009 második felében kellett volna megkezdődniük, de 2008 októberében bekövetkezett a világgazdasági válság, a magyar vállalat exportvolumene 2009 első felében nagyjából a felére esett vissza, és átmenetileg megszűnt a piaca annak az alumíniumnak, amit a Montenegróban kitermelt alapanyagból terveztek legyártani.
Noha a MAL továbbra is importál bauxitot Montenegróból, a podgoricai kormány ragaszkodik hozzá, hogy a szerződés késedelmes teljesítése miatt a magyar cég fizessen valamennyi kötbért, ha nem is a teljes összeget, egyelőre nincs megállapodás ebben a kérdésben. A vállalat becslése szerint jövőre megkezdődhet a kutatás, és 2012-ben a kitermelés is megindulhat a montenegrói bauxitlelőhelyen.
A MAL Boszniában is az egyik legjelentősebb befektető; 2004 nyarán 51 százalékos tulajdonrészt szerzett a jajcei bauxitbányában, amelyet azóta tovább növelt, és több millió eurós beruházást hajtott ott végre. Emellett öt boszniai bányával áll kapcsolatban, bauxitigénye 30 százalékát innen fedezi.
MTI, Privátbankár