A megszorítás nem jelent bukást is

Erőteljesen támogatja a költségvetési konszolidációs intézkedéseket a legnagyobb ipari demokráciák lakossága, és a kormányok nem feltétlenül buknak bele a megszorító intézkedésekbe, ha azok célját a közvélemény érti - ez derül ki a Financial Times megbízásából készült legfrissebb nemzetközi felmérésből.

A Nagy-Britanniára, Franciaországra, Olaszországra, Spanyolországra, Németországra és az Egyesült Államokra kiterjedő közvélemény-kutatás kimutatta: az öt legnagyobb EU-tagállam és Amerika lakosságának jelentős többsége már azzal sem értett egyet, hogy kormányaik engedték az államháztartási deficitek felduzzadását a 2008-ban kitört pénzügyi válság elleni küzdelem során.

Arra a kérdésre, hogy szükségesnek tartják-e a közkiadások visszafogását a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéséhez, a franciák 84 százaléka, az amerikaiak 73 százaléka, a spanyolok 71 százaléka, a britek 69 százaléka, a németek 67 százaléka, az olaszok 61 százaléka válaszolt igennel.

Arra a kérdésre, hogy az államháztartási hiány csökkentési módszerei közül a  kiadási megszorításokat vagy az adóemelést pártolnák-e, a hat ország mindegyikében hasonló jelentős többség szavazott a kiadások visszafogására.

Szempont A megszorításokkal nem megyünk semmire

A vizsgált országok lakosságának zöme ugyanakkor az állami költekezés visszafogását a fejlődő térségnek nyújtott segélyeken kezdené; a második leggyakrabban megjelölt terület a védelmi költségvetés. Szinte teljes az elutasítottsága viszont annak, hogy a kormányok az egészségügyön, a rendőrségen vagy az oktatáson spóroljanak.

A Financial Times a felméréshez fűzött kommentárjában azt írta: az eredményekből kitűnik, hogy a nyugati ipari hatalmak lakosságán belül konzervatív költségvetési szemlélet érvényesül, ellentétben a kormányokkal, amelyek nem haboztak magasra duzzasztani deficitjeiket a válság kibontakozása során, a munkahelyek és az életszínvonal védelmében.

Az eredmények azt is megmutatják, hogy a most már sorra beinduló takarékossági programoknak nem kell feltétlenül végzetes politikai következményekkel járniuk a kormányok számára, ha a közvéleménynek meggyőző módon elmagyarázzák a megszorító intézkedések lényegét - áll a londoni napilapban.

A Financial Times megjegyzi ugyanakkor, hogy a kiadáscsökkentő intézkedések még csak ezután fogják éreztetni teljes mértékben hatásukat a legtöbb vizsgált országban.

A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció például csak június végén, soron kívüli költségvetés formájában hirdetett meg radikális hiánycsökkentő programot. Ennek fő célkitűzése, hogy a hazai össztermékhez mért  brit államháztartási deficit a jelenlegi, 2010-2011-es pénzügyi évre várt 10,1 százalékról 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökkenjen.

MTI