A németek is szidják az adórendszerünket
Csak a remény élteti a cégeket
A Közép- és Kelet-Európában működő német beruházók összességében elégedettek a régióban zajló projektjeik sikerével, és többségük ismét a jelenlegi helyszínt választaná tevékenységéhez - derül ki a német külkereskedelmi kamarák 14 régióbeli országban, 814 német cég bevonásával készült felméréséből.
Magyarországot illetően a felmérésben részt vevők kritikát fogalmaztak meg egyebek között a magas élőmunkaterhek, az átlagosnál bonyolultabb bürokrácia, a kedvezőtlen fizetési morál, a körbetartozások, az adórendszer, valamint a térséghez képest alacsony növekedés miatt. Egyed Géza, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) versenyképességért felelős szakállamtitkára szerint jogosak a kritikák, ezért szükséges, hogy konkrét akciók induljanak.
A felmérés eredményét csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (NMIKK). Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs osztályvezetője elmondta: a felmérés azt vizsgálta, milyenek a gazdasági várakozások, másrészt mennyire elégedettek a német cégek a befektetési lehetőségekkel az egyes országokban.
A tanulmányból kiderül: a vállalatok a konjunkturális helyzetet már nem ítélik meg olyan kedvezően, mint korábban, a nemzetgazdasági kockázatok jelentősen csillapították idei évre vonatkozó várakozásaikat. Magyarország e tekintetben kivétel, itt ugyanis a gazdaságba vetett bizalom már tavaly is rendkívül gyenge volt, ezért kevesebb beruházó számít a helyzet romlására.
A vállalatok a legtöbb országban borúlátóbban ítélik meg saját gazdasági ágazatuk kilátásait, mint az előző évben, de így is tetemes többségben vannak az optimisták. Magyarországon 27 százalék számít ágazata helyzetének romlására. A vállalati szintű kilátásokat tekintve még derűlátóbbak a cégek, még olyan országokban is tükröződik ez a forgalom és az export várt mértékében, ahol a nemzetgazdaság megítélésében borúlátóak (például balti államok, Magyarország).
A vállalatokat régiószerte aggasztja a költségek emelkedése, ám az üzleti eredmények arról tanúskodnak, hogy a beruházások megtérülnek. A cégek többsége 2007-re vonatkozóan minden országban az üzleti eredmény növekedéséről számolt be, csökkenő eredményről a legtöbb országban 6-18 százalék adott számot, ennél többen csupán Magyarországon (38 százalék), Észtországban (33 százalék) és Csehországban (24 százalék).
A beruházási döntéseket meghatározó legfontosabb szempontok közül a munkavállalók teljesítőkészsége, képzettsége és termelékenysége csekély panaszra ad okot, régiószerte egyre nagyobb gondot jelent ugyanakkor az élőmunka emelkedő bérköltsége és a szakemberhiány.
Az élőmunka költségének emelkedése miatt főként Észtországban, Lengyelországban és Magyarországon panaszkodnak a vállalatvezetők (az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2000 óta nominálértéken kétszeresére nőtt a bérköltség). Bár a régió országaiban a bérköltség még mindig jelentősen elmarad a nyugat-európai szinttől, középtávon egyre kevésbé lesz alkalmas arra, hogy beruházásra ösztönözzön - állapítja meg a tanulmány.
A szakemberek rendelkezésére állásával már tavaly sem voltak kiemelkedően elégedettek a megkérdezett cégek, az elmúlt két évben a helyzet romlott. Magyarországon az összes válaszadó 47 százaléka panaszolta, hogy a szakemberek és felsőfokú végzettségűek hiánya kedvezőtlen hatást gyakorol vállalatára, sőt 11 százalékuk rendkívül negatív hatásról számolt be.
Az egyenlő verseny feltételeivel és a közigazgatás hatékonyságával a vállalatok minden országban nagyon elégedettek. Az elégedettségi skála utolsó három helyén a regionális felmérés 2006-os bevezetése óta a korrupció foka, a közbeszerzések átláthatósága, valamint a bürokrácia szerepel. A jogbiztonságot és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát a legtöbb országban még nem ítélik általánosan kielégítőnek.
Magyarország vonatkozásában a jogbiztonság és a közszolgáltató infrastruktúra megítélése jóval kedvezőbb a régiós átlagnál, és a szakemberek rendelkezésre állásával is - a feszültségek ellenére - az átlagosnál elégedettebbek a megkérdezett cégek. Az adóterhek és az adóigazgatás területén rendkívül csekély az elégedettség. A magyarországi vállalatvezetők térségbeli kollégáiknál jóval elégedetlenebbek a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának hiánya, a fizetési morál, valamint az élőmunka magas költsége miatt is. A
termelékenység, a képzettség vagy a korrupció elleni küzdelmet tekintve Magyarország a középmezőnyben van a felmérés szerint.
Egyed Géza szakállamtitkár elmondta: ahhoz, hogy a magyar gazdaság felzárkózzon az EU-hoz, 5 százalék körüli gazdasági növekedésre van szükség, amihez négy területen - munkahelyteremtés, beruházásösztönzés (a kkv körben, elsősorban az elmaradott, hátrányos helyzetű térségekben, állami támogatással), adórendszer, az uniós források felhasználásának gyorsítása - azonnali beavatkozásra van szükség.
Az adórendszeren belül az államtitkár szerint fontos az élőmunka terheinek és az adóadminisztrációnak a csökkentése. Emlékeztetett: Magyarországon a 3,5 százalékos uniós átlaggal szemben a GDP 6,8 százalékát teszik ki a bürokratikus terhek, évente 750 milliárd forint terheli a vállalkozásokat. Ennek csökkentése felér egy adóreformmal - jelentette ki.
Az államtitkár úgy vélekedett: indokolatlanul erős a forint, s "vissza kell korrigálnia", mert a rövid távú kamatkülönbözeten kívül semmi nincs, ami a 230 forintos euróárfolyamot alátámasztaná. A gyors felértékelődés nem kívánatos, mert rövid távon rontja a versenyképességet, a vállalatoknak nincs idejük alkalmazkodni. A korábban bankárként dolgozó Egyed Géza személyes véleményként elmondta: az egyensúlyi árfolyam szerinte 250 forint körül van.
Nagy jövő áll előttük - előttünk meg nagy hozam
Magyarország csak a második "kedvenc"
Rettegünk a kockázattól, és pénzünk sincs
A Közép- és Kelet-Európában működő német beruházók összességében elégedettek a régióban zajló projektjeik sikerével, és többségük ismét a jelenlegi helyszínt választaná tevékenységéhez - derül ki a német külkereskedelmi kamarák 14 régióbeli országban, 814 német cég bevonásával készült felméréséből.
Magyarországot illetően a felmérésben részt vevők kritikát fogalmaztak meg egyebek között a magas élőmunkaterhek, az átlagosnál bonyolultabb bürokrácia, a kedvezőtlen fizetési morál, a körbetartozások, az adórendszer, valamint a térséghez képest alacsony növekedés miatt. Egyed Géza, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) versenyképességért felelős szakállamtitkára szerint jogosak a kritikák, ezért szükséges, hogy konkrét akciók induljanak.
A felmérés eredményét csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (NMIKK). Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs osztályvezetője elmondta: a felmérés azt vizsgálta, milyenek a gazdasági várakozások, másrészt mennyire elégedettek a német cégek a befektetési lehetőségekkel az egyes országokban.
A tanulmányból kiderül: a vállalatok a konjunkturális helyzetet már nem ítélik meg olyan kedvezően, mint korábban, a nemzetgazdasági kockázatok jelentősen csillapították idei évre vonatkozó várakozásaikat. Magyarország e tekintetben kivétel, itt ugyanis a gazdaságba vetett bizalom már tavaly is rendkívül gyenge volt, ezért kevesebb beruházó számít a helyzet romlására.
A vállalatok a legtöbb országban borúlátóbban ítélik meg saját gazdasági ágazatuk kilátásait, mint az előző évben, de így is tetemes többségben vannak az optimisták. Magyarországon 27 százalék számít ágazata helyzetének romlására. A vállalati szintű kilátásokat tekintve még derűlátóbbak a cégek, még olyan országokban is tükröződik ez a forgalom és az export várt mértékében, ahol a nemzetgazdaság megítélésében borúlátóak (például balti államok, Magyarország).
A vállalatokat régiószerte aggasztja a költségek emelkedése, ám az üzleti eredmények arról tanúskodnak, hogy a beruházások megtérülnek. A cégek többsége 2007-re vonatkozóan minden országban az üzleti eredmény növekedéséről számolt be, csökkenő eredményről a legtöbb országban 6-18 százalék adott számot, ennél többen csupán Magyarországon (38 százalék), Észtországban (33 százalék) és Csehországban (24 százalék).
A beruházási döntéseket meghatározó legfontosabb szempontok közül a munkavállalók teljesítőkészsége, képzettsége és termelékenysége csekély panaszra ad okot, régiószerte egyre nagyobb gondot jelent ugyanakkor az élőmunka emelkedő bérköltsége és a szakemberhiány.
Az élőmunka költségének emelkedése miatt főként Észtországban, Lengyelországban és Magyarországon panaszkodnak a vállalatvezetők (az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2000 óta nominálértéken kétszeresére nőtt a bérköltség). Bár a régió országaiban a bérköltség még mindig jelentősen elmarad a nyugat-európai szinttől, középtávon egyre kevésbé lesz alkalmas arra, hogy beruházásra ösztönözzön - állapítja meg a tanulmány.
A szakemberek rendelkezésére állásával már tavaly sem voltak kiemelkedően elégedettek a megkérdezett cégek, az elmúlt két évben a helyzet romlott. Magyarországon az összes válaszadó 47 százaléka panaszolta, hogy a szakemberek és felsőfokú végzettségűek hiánya kedvezőtlen hatást gyakorol vállalatára, sőt 11 százalékuk rendkívül negatív hatásról számolt be.
Az egyenlő verseny feltételeivel és a közigazgatás hatékonyságával a vállalatok minden országban nagyon elégedettek. Az elégedettségi skála utolsó három helyén a regionális felmérés 2006-os bevezetése óta a korrupció foka, a közbeszerzések átláthatósága, valamint a bürokrácia szerepel. A jogbiztonságot és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát a legtöbb országban még nem ítélik általánosan kielégítőnek.
Magyarország vonatkozásában a jogbiztonság és a közszolgáltató infrastruktúra megítélése jóval kedvezőbb a régiós átlagnál, és a szakemberek rendelkezésre állásával is - a feszültségek ellenére - az átlagosnál elégedettebbek a megkérdezett cégek. Az adóterhek és az adóigazgatás területén rendkívül csekély az elégedettség. A magyarországi vállalatvezetők térségbeli kollégáiknál jóval elégedetlenebbek a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának hiánya, a fizetési morál, valamint az élőmunka magas költsége miatt is. A
termelékenység, a képzettség vagy a korrupció elleni küzdelmet tekintve Magyarország a középmezőnyben van a felmérés szerint.
Egyed Géza szakállamtitkár elmondta: ahhoz, hogy a magyar gazdaság felzárkózzon az EU-hoz, 5 százalék körüli gazdasági növekedésre van szükség, amihez négy területen - munkahelyteremtés, beruházásösztönzés (a kkv körben, elsősorban az elmaradott, hátrányos helyzetű térségekben, állami támogatással), adórendszer, az uniós források felhasználásának gyorsítása - azonnali beavatkozásra van szükség.
Az adórendszeren belül az államtitkár szerint fontos az élőmunka terheinek és az adóadminisztrációnak a csökkentése. Emlékeztetett: Magyarországon a 3,5 százalékos uniós átlaggal szemben a GDP 6,8 százalékát teszik ki a bürokratikus terhek, évente 750 milliárd forint terheli a vállalkozásokat. Ennek csökkentése felér egy adóreformmal - jelentette ki.
Az államtitkár úgy vélekedett: indokolatlanul erős a forint, s "vissza kell korrigálnia", mert a rövid távú kamatkülönbözeten kívül semmi nincs, ami a 230 forintos euróárfolyamot alátámasztaná. A gyors felértékelődés nem kívánatos, mert rövid távon rontja a versenyképességet, a vállalatoknak nincs idejük alkalmazkodni. A korábban bankárként dolgozó Egyed Géza személyes véleményként elmondta: az egyensúlyi árfolyam szerinte 250 forint körül van.
Nagy jövő áll előttük - előttünk meg nagy hozam
Magyarország csak a második "kedvenc"
Rettegünk a kockázattól, és pénzünk sincs
MTI
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
