.jpg)
A kabinet közleménye azt követően látott napvilágot, hogy a finn cég szóvivője Helsinkiben korábban bejelentette: nem kíván tárgyalni az üzem további, bochumi működtetéséről. A Michael Glos konzervatív gazdasági miniszter nevében megfogalmazott állásfoglalás ugyanakkor magyarázatot követelt, s haladéktalan tárgyalásokat sürgetett.
A parlament délelőtti ülésén a képviselők pártállástól függetlenül - a jobboldaltól a baloldalig teljes egyetértésben - elítélték a Nokia döntését. Hermann Otto Solms, a Bundestag szabaddemokrata alelnöke egyebek között azt hangoztatta: a Nokia-ügy bizonyítja, hogy az állami támogatások rendszere teljesen helytelen. A finn távközlési cég az elmúlt években a szövetségi, illetve a tartományi hatóságoktól mintegy 90 millió euró támogatáshoz jutott, amit most a német fél visszakövetel. Ezt azonban a Nokia a leghatározottabban visszautasította. A támogatás fejében egyébként a Nokia vállalta, hogy az üzemben 2856 munkahelyet létesít, ez azonban német vélemény szerint nem történt meg. A finn cég elleni vádak olyan élesek voltak, hogy több konzervatív képviselő is egyszerűen támogatási csalással vádolta a finn céget.
Tárgyalásokat kezdeményezett a Nokiával Jürgen Rüttgers, az érintett Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, de ezt a cég vezetése visszautasította. Előzőleg Rüttgers egy nyilatkozatban kijelentette: a német fél kompromisszumos ajánlatot kíván tenni a Nokiának, vállalva a termelési költségek csökkentését. Rüttgers egyebek között arról tett említést, hogy készek lennének a munkabér-költségeket "a magyarországi szintre" leszállítani. A tartományi miniszterelnök a szövetségi kormány segítségét kérte.
Közben Németországban mind több az olyan hang, amely a helyzetet visszafordíthatatlannak tartja. Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának német vezetője egy rádiónyilatkozatban úgy vélte: kevés a remény a tárgyalásokra, illetve arra, hogy a Nokia megváltoztatja döntését. Schulz szerint azt "a kapitalizmus farkastörvényei", illetve merően nyereségmegfontolások diktálták.
Közben a bochumi üzemben az alkalmazottak ismét felvették a munkát. További tiltakozó megmozdulásokat egyelőre nem terveznek, az üzemi tanács vezetője, Gisela Achenbach szerint ugyanis a politikai erőfeszítések sikerében bíznak.
A Nokia döntése egyébként több mint 4000 németországi munkahelyet fenyeget, köztük a bochumi üzem jelenlegi 2300 alkalmazottjáét, valamint mintegy 2000 beszállító, továbbá úgynevezett kölcsönmunkás munkahelyét.
Kiborultak a németek, mert hozzánk jön a Nokia
Kolozsváron létesít üzemet a Nokia
MTI