A pályázati milliárdok elúsztak a lobbi miatt - beszélgetés Demján Sándorral

Szűk körű beszélgetésen vett részt a Privátbankár.hu tudósítója, Demján Sándor egy múlt heti tájékoztató után beszélgetett a sajtó néhány képviselőjével. Az egyik legvagyonosabb magyar még azt is elárulta, hogy pályája elején újságíró akart lenni, sőt így is helyezkedett el. Egy biztos állás mellett pedig sokkal bátrabban vágott bele az üzleti életbe, a szocialista táborban például először selejteztetett le árut, szembemenve a tervgazdálkodás precíznek feltüntetett prognózisaival. Ma már az egyik legbefolyásosabb magyar, aki évek óta hangoztatja: aki tud dolgozni, dolgozzon, mert a saját jólétünket csak mi magunk teremthetjük meg. Beszélgetés illúziókról, a keserves jövőről és a múlt hibáiról.

A politika táplálta azt az illúziót, hogy megtörtént a jóléti rendszerváltás, hogy az életszínvonal emelkedhet - de valójában ezt hitelből finanszírozta a lakosság, ebben nincs eltérés sem Magyarország, sem Amerika között - mondta el egy budapesti háttérbeszélgetésen Demján Sándor, aki szerint itt az ideje keményen dolgozni.

A rendszerváltáskor nem teremtődtek meg egy kapitalista piacgazdaság alapjai, az emberek döntő többségének ugyanis nem volt vagyona - mondta el Széchenyit a példaképének tartó TriGránit vezér.


Az üzletember már sokszor hangoztatta azt a véleményét, hogy "100 nap alatt tönkre lehet tenni egy országot, az újraépítéshez pedig akár 10-15 év is kellhet" - utalva ezzel a 2002-es kormányprogramra. 2002 a cezúra, innentől kezdett emelkedni az államadósságunk, az akkori GDP-arányos 53%-os szint ma már 80% felett van. Demján Sándor szinte egyedül tiltakozott 9 évvel ezelőtt, véleményét ma már többen osztják. "Az elmúlt 8 évben olyan mélypontra jutott ez az ország, ahonnan már csak felfele vezethet az út, én ezért azt gondolom, hogy most már beindulhat a gazdasági növekedés is. Amiről én beszélek az nem pártpolitika, 2002-ben pontosan ki lehetett számolni, hogy elképzelhetetlen gazdasági felfutásra lett volna szükség ahhoz, hogy a kormány által vállalt dolgokat végre lehessen hajtani, aki tud számolni, már akkor tudta, hogy ez csak adósságnöveléssel érhető el. Hitelből jóléti rendszerváltást végrehajtani - ez a legkönnyebb" - szögezte le a nagyvállalkozó.

Erős mondatok "Magyarország nem független ország. Magas a küladósságunk szintje: 8-10 kötvénytulajdonos kezében van az ország.

Ki ad nekünk majd pénzt?

A magyar gazdaság 40%-át külföldről kell finanszírozni jelenleg, miközben a bankszektorunk alig 15%-a van magyar kézben - folytatta Demján. "Egyetlen olyan országot sem ismerek, főleg a feltörekvők közül, ahol a bankszektor ilyen torz tulajdonosi hátterével sikerült volna domináns növekedést elérni. A válságban a legtöbb honi bank az anyabankja érdekei szerint működött, a hitelezés befagyasztásával rengeteg hazai kis- és közepes vállalkozás került az ellehetetlenülés szélére.

"A munkán és a megtakarításokon - vagyis a tőkefelhalmozáson keresztül - kell eljutnunk oda, hogy képesek legyünk magunkat belülről finanszírozni. Nézzék meg Szlovákiát! Szorgos, dolgozó emberek - nincs szükségük külső forrásokra, úgy mint nekünk, ösztönözték a növekedést, amit egy a magyarnál jobb nemzetstratégiával együtt ötvöztek; ugyanezt meglehet ám csinálni itt is" - mondta Demján.

350 forintos euró vagy bankadó? - ez volt a kérdés

A világ igazságot fog tenni A politikai populizmus elhitette a világgal, hogy hitelből bátran fogyaszthat - ez és a szabályozási problémák vezettek a válság kirobbanásához, a bankoknak ahhoz semmi köze, mondta el a maga is banktulajdonos Demján Sándor. Szerinte az, hogy a bankokra "kenték a balhét" politikai üzenet, nincs alapja. A jelenlegi világnak egy sokkal nagyobb problémával kell megküzdenie, hiszen a globális gazdaságból kezdenek eltűnni a tulajdonosok, az arcok. Mindenhol menedzsereket találunk, akik ügyes üzletekkel pénzt teremtenek elő, virtuális összegekkel kilométereket hidalnak át. Demján ebben - már csak a felelősségvállalás miatt is - nagy veszélyt lát. Ezen tevékenységekből ugyanis hatalmas profitot szűrnek le az érintettek, de valós munka nagyon kevés van mögötte. "A világ igazságot fog szolgáltatni, a fehér civilizáció vesztét is jelentheti, ha nem kezd el időben dolgozni. A szorgos indiaiak, kínaiak szépen megelőznek majd minket, nem hedge fundokkal hanem kitartó munkával". Megdöbbentő adat a válság kitörése utáni (2008. szeptember 15. - a Lehman Brothers összedőlése) harmadik évben, hogy a tavalyi félévben volt olyan fedezeti alap, amely alig 120 munkavállalóval 5,8 milliárd dollárt keresett össze.

A növekedés beindításához, nem vitás, szükség lesz arra, hogy a hitelezés újra lendületet kapjon - csakhogy az amúgy sem rózsás pénzpiaci helyzet a bankadóval újabb mélyütést kapott, a pénzintézetek jövedelmezőségének romlása hozzájárult ahhoz, hogy a hitelkihelyezéseket visszafogták a bankok. Demján szerint a bankadó nem jó dolog és a mértékét is túl soknak tartja, de mint leszögezte, nincs más lehetőség, mint befizetni. "Tartani kellett a hiányt, ha nem jön össze a 3%, akkor a forint elszáll, maguk szerint mi történt volna itt, ha 350-400 forint lett volna egy euró? A betétesek rohantak volna a pénzükért, az egész szektor bedőlt volna" - summázta Demján. A bankadót amúgy az üzletember új bankjának, a Gránitnak is be kellett fizetnie, hiszen az már régen a piacon van, csak most történt meg piaci átszervezése.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöki pozícióját is betöltő üzletember szerint a kulcskérdés a kkv-k helyzetét tekintve nem az adókedvezmény mértéke, hanem elsősorban a likviditás. "Nyereséges cégek sem kapnak itthon hitelt, mert egyszerűen nincs likvid tőkéjük".

Az EU tisztességtelen volt Magyarországgal szemben

Ezzel együtt is Demján keményen kritizálta a nemzetközi hitelezőket és főleg az Európai Uniót. Meglátása szerint ugyanis Magyarország nem kapott olyan "engedményeket" mint más tagországok, a legalacsonyabb hiányadatot várták el tőlünk Brüsszelben egy 6%-os gazdasági visszaesés után. "Az az érzésem, mintha példát akartak volna statuálni valakivel, hogy a nagy pénzosztogatók a mediterráneumban is megijedjenek". Demján szerint akár 2%-kal magasabb hiányt is engedhetett volna az Unió, akkor sem történt volna tragédia, és felszabadult volna 300 milliárd forint a magyar költségvetésben, amit gazdaságélénkítésre lehetett volna fordítani. "Tisztességtelen volt az EU-tól, hogy nem hagyott mozgásteret Magyarországnak" - szögezte le Demján, aki szerint a válságadók is ennek a makacsságnak a következményei többek között.

Ennek a kormánynak nem volt sok ideje, nagyjából egy hónap alatt kellett kitalálniuk, hogy honnan szereznek forrásokat, hogy a hiány tartható legyen. Meggyőződésem, hogyha a Bajnai-kormány vagy bármelyik másik elődje lett volna az Orbán-kormány helyében, ugyanígy cselekedett volna és bevezette volna ezeket az ideiglenes adókat - tette hozzá.

Nincs mese, munkakényszer van

Demján Sándor szerint a termelésre kell helyezni a hangsúlyt, mint mondta, egy termelő hely másik 3 nem termelő helyet képes eltartani, de Magyarországon nagyon kevesen vannak azok, akik közvetlenül is kiveszik a részüket a termelésben. Magyarul kellenek a gyári munkások, mert máskülönben a gyár ügyvédjének és marketingesének sem lesz állása. Az üzletember szerint a növekedés szempontjából a bővített újratermelés beindításán kell fáradozni, ehhez sokkal több szakmunkásra lenne szükség.
"A rendszerváltáskor 1 millió munkás került az utcára, szó nélkül tűrték, tulajdonképpen mindenkit elküldtek rokkantnyugdíjasnak (így a statisztikákban a munkanélküliségi ráta nem emelkedett drasztikusan), látjuk hova jutottunk. Látni kell a valós igényeket és élethelyzeteket, hogy ki az, aki nem tud dolgozni. De aki munkaképes, annak dolgoznia is kell, munkakényszer van" - mondta Demján.

A VOSZ elnöke szerint alapvetően jó az irány, amit a kormány felvázolt, szerinte az üzleti befektetői környezet is javult, de mindennel azért ő sem ért egyet az elmúlt hónapok bejelentéseiből.

"A termékek árát két dolog befolyásolja legfőképpen. Az egyik a társadalmi költség, amely az Európai Unióban igen magas, ez tulajdonképpen versenyképességének gátja, a másik pedig a bérköltségek. Ha a kormány terveinek megfelelően sikerült lefaragni az állami kiadásokat, az csökkenteni fogja a társadalmi költségeket vagyis versenyképesebbek leszünk" - mondta el Demján. Ha képes lesz növekedni a gazdaság, az magával vonja a hiány csökkenését is ráadásul.

A munkahelyteremtés kapcsán elmondta, hogy szerinte az államnak vállalatokat kellene alapítania vagy legalább is társulnia cégekkel és integrátorként munkahelyeket kell létrehoznia - ellensúlyozandó a visszafogott beruházási kedvet. Ezt ki kell egészíteni megfelelő szaktanácsadással és támogató programokkal. E tekintetben az üzletember sokat vár az ő elgondolásai alapján kidolgozott Széchenyi Terv mostani, "megújított kiadásából".

EU-s pénzek: elúsztak az önkormányzati lobbi miatt a milliárdok?

A pályázatok és a támogatások kapcsán Demján megint kritikus hangnemet ütött meg az EU-s pályázatokkal kapcsolatban. Szerinte az elmúlt években a stratégia alapjaiban volt elhibázva, hiszen a forrásokat a termelő vállalatokra kellett volna költeni, hogy azok megerősödjenek, exportképesek legyenek, képesek legyen az összefogásra, munkahelyeket hozzanak létre. "Ahelyett hogy a termelés kapta volna ezeket a pénzeket strand, új főtér meg ravatalozó épült. Ezek aztán újra nyelték a pénzt: a köztereket ki kell világítani, a strandot fenn kell tartani, a különböző kulturális terekbe programot kell vinni, pénzért" - hangsúlyozta Demján. Szerinte ezek a beruházások várhattak volna még hiszen nem volt többségükre égető szükség, ezzel szemben a kkv-szektor szereplői eszköz és források nélkül lavíroztak az elmúlt években. 

"Az önkormányzati lobbi lenyúlta ezeket a pénzeket, és ennek most a foglalkoztatottság látja iszonyú kárát" - mondta Demján Sándor.

Kíntorna lehet a bértorna

Van azért olyan része is a kormány eddigi munkásságának, ami az ő tetszését sem nyerte el. A társasági nyereségadó a múlt héten bejelentett csökkenésének ignorálását szomorúan vette tudomásul, hiszen az EU-ban adóverseny van, így szükség lett volna a csökkentésre. A múlt héten a bolgárok ajánlottak az addig Európában példátlanul alacsony magyar szja alá: Bulgáriában a jövedelemadó csupán 10% lesz.


A "bérkommandóról" azt mondta, arra semmi szükség. A kormány nem kérte ki előzetesen a VOSZ véleményét az erőltetett bérkompenzáció ügyében, ahol is a kabinet azt szeretné kieszközölni, hogy az üzleti szféra szereplői ne nyeljék le az adóváltozásokból eredő különbséget, hanem azt fordítsák bérfejlesztésre. Az OÉT-en született bérmegállapodás azonban nem köti a cégeket, azok a minimálbért leszámítva nem kötelező érvényűek. Ahhoz, hogy a legtöbben ne szenvedjék meg az adóváltozásokat (a havi 300 ezer forint alatt keresőkről van szó), nagyjából 8%-os bérfejlesztésre volna szükség, csakhogy az OÉT-megállapodás maximum 6%-ot ír elő.

Így a cégek tartani tudják magukat a bérmegállapodáshoz, a dolgozók mégis rosszul fognak járni - ebbe a zsákutcába tévedtek bele a Hankook-gyár dolgozói és a menedzsment is. Demján szerint  a VOSZ eddig is mindig tartotta magát a nem kötelező jellegű megállapodáshoz, ez 2010-ben sem volt másképp. Szerintük az erőltetett bértorna rengeteg kkv-t hoz nehéz helyzetbe, akár a fordítottjára is elsülhet az intézkedés: a kötelező béremelés miatt emberek kerülhetnek az utcára. A VOSZ azonnal reagált a kormányzati bejelentésre, azóta már a szövetség adatokkal is alátámasztotta, hogy nincs szükség a bérkommandókra. Demján szerint ráadásul jogilag megoldhatatlan egy piacgazdaság szereplőit rávenni arra, hogy meghatározott módon emeljék a bérköltségeket. "Bért fejleszteni egységesen ráadásul nem lehet, azt mindig differenciáltan kell végrehajtani" - mondta Demján a Privátbankár.hu felvetésére.

Fájni fog?

A VOSZ elnöke szerint a kormány nemcsak hogy jó úton halad, de célkitűzései is reálisak. A Széll Kálmán Tervtől azt várja, hogy növekedjen a foglalkoztatás, és induljon meg a növekedés - a jövőt tekintve tehát optimista.
Ismét óva intett, hogy ne legyenek illúzióink. "Kölcsön kértünk a vacsorára, majd szóltak, hogy vissza kell fizetni mindent. Mivel feléltük amink volt, azzal fizettünk, amivel tudtunk: az ebédünkkel" - érzékeltette Demján hogy milyen helyzetben is van most Magyarország. "El fog indulni a növekedés, bizakodó vagyok, de keserves növekedés lesz ez, az biztos".

Privátbankár - Zsiborás Gergő