A piac megbosszulja a kamatvágást?
Az alapkamat túl gyors csökkentése a jegybank hitelességét kérdőjelezné meg - fogalmazta meg Pellényi Gábor és Felcsuti Péter az Institute for International Research (IIR) Magyarország "Bankszektor 2008" című konferenciáján Budapesten.
Pellényi Gábor, az ICEG Európai Központ tudományos munkatársa úgy vélekedett: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célja 2009 végére teljesülni fog, ez ad majd lehetőséget egy erőteljes kamatvágási ciklus megkezdéséhez. Hozzátette: az MNB-nek vigyáznia kell arra, hogy a nemzetközi megítélés, a kockázati prémium hogyan alakul, alapvetően a piaci bizonytalanság visszaszorulása határozza meg, hogy mikor kezdődhet a kamatcsökkentés. A túl korai mérséklés következetlennek mutathatja az MNB-t és árfolyamcsökkenést idézhet elő - mondta.
Az elmúlt hetekben végrehajtott kamatemelés az elemző szerint segít helyreállítani a háztartások nettó megtakarítói pozícióját, az államháztartás finanszírozását és a magánhiteleket ugyanakkor megdrágítja.
Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója szerint a tapasztalatok nem igazolják, hogy az alapkamat és a piaci kamatok között közvetlen kapcsolat van.
"A piac maga áraz, a jegybanki alapkamat sokkal inkább egy iránytű, mint a piaci aktusok árazási centruma. Valójában, amikor a jegybank alapkamatot emelt, a kereskedelmi bankok már bőven 10 százalék feletti betéti kamatokat kínáltak, az állampapírpiacon pedig bőven 11-12 százalék feletti hozamokat lehetett látni" - hívta fel a figyelmet. Tehát a jegybank nem sokkal többet csinál, mint a piaci várakozásokat a saját kamataiban megjeleníti - tette hozzá.
A jegybank nem csinálja, hanem legfeljebb jól olvassa a piacot, s ilyenkor mondják azt, hogy a jegybanki politika hiteles - hangsúlyozta Felcsuti Péter. Ha a jegybank rosszul olvassa a piacot, és idő előtt kamatot csökkent, a piac büntetni fog - mondta.
Gyorshír! Mégis vágott a jegybank!
Alapkamat: Budapest mindenkivel szembemegy
Ha a jegybank kamatot vág, káosz lesz
Idén már tabu az alapkamat?
MNB: bizonyos szempontból kevés volt a tartalék
Miért lett 11,5%-os a magyar alapkamat?
Pellényi Gábor, az ICEG Európai Központ tudományos munkatársa úgy vélekedett: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célja 2009 végére teljesülni fog, ez ad majd lehetőséget egy erőteljes kamatvágási ciklus megkezdéséhez. Hozzátette: az MNB-nek vigyáznia kell arra, hogy a nemzetközi megítélés, a kockázati prémium hogyan alakul, alapvetően a piaci bizonytalanság visszaszorulása határozza meg, hogy mikor kezdődhet a kamatcsökkentés. A túl korai mérséklés következetlennek mutathatja az MNB-t és árfolyamcsökkenést idézhet elő - mondta.
Az elmúlt hetekben végrehajtott kamatemelés az elemző szerint segít helyreállítani a háztartások nettó megtakarítói pozícióját, az államháztartás finanszírozását és a magánhiteleket ugyanakkor megdrágítja.
Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója szerint a tapasztalatok nem igazolják, hogy az alapkamat és a piaci kamatok között közvetlen kapcsolat van.
"A piac maga áraz, a jegybanki alapkamat sokkal inkább egy iránytű, mint a piaci aktusok árazási centruma. Valójában, amikor a jegybank alapkamatot emelt, a kereskedelmi bankok már bőven 10 százalék feletti betéti kamatokat kínáltak, az állampapírpiacon pedig bőven 11-12 százalék feletti hozamokat lehetett látni" - hívta fel a figyelmet. Tehát a jegybank nem sokkal többet csinál, mint a piaci várakozásokat a saját kamataiban megjeleníti - tette hozzá.
A jegybank nem csinálja, hanem legfeljebb jól olvassa a piacot, s ilyenkor mondják azt, hogy a jegybanki politika hiteles - hangsúlyozta Felcsuti Péter. Ha a jegybank rosszul olvassa a piacot, és idő előtt kamatot csökkent, a piac büntetni fog - mondta.
Gyorshír! Mégis vágott a jegybank!
Alapkamat: Budapest mindenkivel szembemegy
Ha a jegybank kamatot vág, káosz lesz
Idén már tabu az alapkamat?
MNB: bizonyos szempontból kevés volt a tartalék
Miért lett 11,5%-os a magyar alapkamat?
MTI
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
