Az elmúlt években a pénzügyi szektorban tapasztalható erősödő versenyben hazai viszonylatban is megfigyelhető volt a közvetítői szféra súlyának erőteljes növekedése - működésük azonban szabályozatlan és ez sok kockázatot jelent. A PSZÁF rendet akar
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2008-ban vizsgálatot végzett a pénzügyi piacokon működő, egyre erőteljesebb súllyal rendelkező közvetítők (ügynökök) körében. A vizsgálat megállapította, hogy a legnagyobb kockázatot a pénzpiac ügynökeinek szabályozatlan tevékenysége jelenti, az ügyfelek érdekeinek védelme érdekében minden szektorra érvényes, egységes szabályozásra, átláthatóbb rendszer kialakítására van szükség.
Az elmúlt években a pénzügyi szektorban tapasztalható erősödő versenyben mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban megfigyelhető volt a közvetítői szféra súlyának erőteljes növekedése. A hagyományosan közvetítői rendszer igénybevételével működő biztosítási szektor mellett gyorsan nőtt a közvetítők szerepe a többi területen is (például az ügynökök által közvetített lakossági devizahitelek állománya több banknál meghaladja az 50 százalékot). Bővült mind a közvetítők száma, mind a közvetített termékek köre, miközben az értékesített termékek egyre bonyolultabbá, az ügyfelek számára nehezen áttekinthetővé, megérthetővé, sok esetben kockázatosabbá váltak.
A közvetítői szektor kiemelt kockázataira tekintettel a PSZÁF 2008-ban valamennyi szektorra kiterjedő vizsgálatot indított a hazai pénzügyi piacokon működő közvetítők tevékenységének áttekintésére, ideértve a vonatkozó hatályos jogszabályi környezetet is.
A Felügyelet a vizsgálat tapasztalatai alapján szükségesnek tartja a közvetítői tevékenység alapos, szektor-semleges, egységes szabályozását a pénzügyi fogyasztók érdekeinek kiemelt figyelembevételével. A PSZÁF többek között fontosnak tartja, hogy
- a pénzügyi piacokon működő közvetítők szabályozása tevékenységi alapon, s ne intézményi megközelítés alapján történjen. A közvetítői kategóriákat a különböző szektorokban azonos elvek szerint célszerű kialakítani, aszerint, hogy a közvetítő a termékgazda vagy az ügyfél képviseletében jár-e el;
- a közvetítői tevékenység kellően szabályozott és könnyen átlátható legyen (például a közvetítői láncok esetében);
- a közvetítők piacra lépésük előtt minden esetben legyenek kötelesek nyilvántartásba vételre a Felügyelet által működtetett regiszterbe (felügyeleti engedélyezés ott indokolt, ahol ezt a tevékenység speciális jellege vagy a megbízói felelősség és ellenőrzés hiánya indokolja);
- a közvetítőkről egységes, közhiteles, naprakész nyilvántartás készüljön, amely a Felügyelet honlapján keresztül is elérhető legyen;
- a felügyeleti nyilvántartásban szereplő közvetítők rendelkezzenek arcképes igazolvánnyal, amelyen a felügyeleti regisztrált nyilvántartási szám is szerepel;
- a közvetítőknél lévő ügyfélpénz és az ügyféleszköz legyen mentes a fizetésképtelenségi- és a végelszámolási, valamint a végrehajtási eljárás alól, s azt csak az ügyfélnek vagy a termékgazdának lehessen kifizetni, illetőleg átutalni, az egyéb hitelezők ne férhessenek hozzá;
- az új szabályozás egyértelműen határolja el egymástól a közvetítői és a nem közvetítői tevékenységek tartalmát minden szektorban;
- a jövőbeni szabályozás teremtsen egyértelmű viszonyokat a közvetítői tevékenységért való felelősségviselés terén. A függő („a” típusú) közvetítő tevékenységéért és az általa okozott kárért a megbízó felelősséggel tartozik. A független („b” típusú) közvetítő tevékenységért saját maga felel, ezért szükséges, hogy megfelelő tőkekövetelmény előírása mellett felelősségbiztosítással vagy vagyoni biztosítékkal is rendelkezzen;
- a közvetítők díjazása egyértelmű szabályozással, átlátható módon történjen. A jutalékok mértéke és fizetése legyen összekötve a közvetített állomány minőségével is, az érdekeltségi rendszer igazodjon a termék jellegéhez (hosszú távú terméket csak ugyanilyen érdekeltségi rendszerrel lehessen értékesíteni: arányában kisebb szerzési és nagyobb fenntartási jutalék szükséges). Nem támogatandó a két oldalról történő finanszírozás: vagy csak az ügyfél vagy csak a megbízó pénzügyi intézmény fizessen a közvetítőnek jutalékot;
- az ügyfél-tájékoztatás minimális követelményeinek jogszabályi rögzítését, minden szektorra. Az ügyfél kapcsolatfelvételkor kapjon – dokumentált módon – tájékoztatást a közvetítőről, a közvetített termék(ek)ről, valamint a közvetítő érdekeltségéről. Megkülönböztetendők a szakmai és a lakossági ügyfelek;
- a távértékesítés szabályai egységesen vonatkozzanak a pénzügyi szektorokban folytatott közvetítői tevékenységre,
- minden területen legyen lehetőség a közvetítőkkel szembeni fellépésre, közvetlen intézkedésre;
- a pénzügyi termékek értékesítését és a kapcsolódó tanácsadást minden esetben szakmai követelményekhez (képzettséghez, végzettséghez és folyamatos szakmai továbbképzéshez) kell kötni;
A szabályozási javaslatok megvalósulása kiszámíthatóbb, átláthatóbb és egyértelműbb viszonyokat teremtene a pénzügyi piacokon működő közvetítők tevékenységében, amely fontos az ügyfelek védelme, a pénzügyi piacokon működő közvetítők és a hazai pénzügyi szektor egészének működése és stabilitása szempontjából. A PSZÁF a javaslatok megvalósításáról széleskörűen egyeztet a szabályozói hatóságokkal és az érintett piaci szereplőkkel.
A javaslatok megfogalmazásához a PSZÁF 19 helyszíni vizsgálatot folytatott, illetve további 11 vizsgálatot terjesztett ki a közvetítőkre, 25 interjút szervezett és 13 szakmai konzultációt tartott a piaci szereplők és a szakmai szövetségek részvételével, elemezte a közvetítőkre vonatkozó panaszokat, a termékgazdák közvetítőkkel kapcsolatos gyakorlatát és tapasztalatait, továbbá szúrópróbaszerűen, személyesen is ellenőrizte a közvetítők ügyfelekkel kapcsolatos magatartását. Mindezeken túl, a Felügyelet áttekintette a pénzügyi piacokon működő közvetítőkre vonatkozó hatályos hazai és uniós szabályozást; az EU-s felügyeleti társhatóságok bevonásával tanulmányozta a pénzügyi piacokon működő közvetítőkre vonatkozó külföldi szabályozásokat és az általuk alkalmazott felügyeleti gyakorlatokat.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az elmúlt években a pénzügyi szektorban tapasztalható erősödő versenyben hazai viszonylatban is megfigyelhető volt a közvetítői szféra súlyának erőteljes növekedése - működésük azonban szabályozatlan és ez sok kockázatot jelent. A PSZÁF rendet akar 
Alapvetően jó hangulatban zajlott a kereskedés a budapesti tőzsdén, a Mol 8 százalékot meghaladó csökkenésétől sem szabad megijedni. 
