.jpg)
A közel kétezer ügyben 154 elsőfokú határozat született, ebből 78-ban szabott ki bírságot a felügyelet - mondta Holchacker Péter. Hozzátette: a legnagyobb bírság hárommillió, a legkisebb tízezer forint volt. A hárommilliós bírságot a hódmezővásárhelyi kórházra rótta ki a felügyelet, azonban az intézmény nem fizeti ki az összeget és bírósághoz fordul.
Az elnökhelyettes a tájékoztatón beszámolt azokról a nem hatósági vizsgálatokról, amelyeket az elmúlt két hónapban végzett a felügyelet. Ezen ellenőrzések során budapesti kerületi rendelőket és - felkérésre - Békés megye öt szakrendelőjét keresték fel; elsősorban a rendelési idő pontos kezdését, a vizitdíj-fizetési lehetőségeket és a tájékoztató meglétét, valamint az illemhelyeket ellenőrizték. A 24 rendelőintézet 131 szakrendelőjéből 32 esetben fordult elő (25 százalék), hogy nem kezdődött meg a rendelés a kiírt időpontban - számolt be az elnökhelyettes.
A vizsgált helyek nyolc százalékában volt probléma, hogy a vizitdíjról szóló tájékoztató nehezen tekinthető meg, a díjat az esetek 90 százalékában a személyzet szedi, a vizsgált helyeken öt helyen volt automata.
Kérdés kapcsán Holchacker Péter elmondta: mivel ez a fajta vizsgálódás nem hatósági ellenőrzés volt, a késve kezdett rendelés miatt nem történt intézkedés a felügyelet részéről. Azonban - folytatta -, ha lakossági bejelentés érkezik a rendelési idők csúszása miatt, ezeket kivizsgálják.
Budai Bernadett kormányszóvivő arra a kérdésre, miért nem marad a kórházaknál az emelt összegű vizitdíj, azt válaszolta: a kormánynak az a célja, hogy mind a betegeket, mind az intézményeket arra ösztönözzék, hogy a beutalási rendnek megfelelő helyen kezeltessék magukat. Ezért szükséges, hogy az alap-vizitdíjon (300 forint) feletti pénzösszeg ne a kórházakhoz folyjon be, "hiszen ez épp ellenkező hatással bírna" - fogalmazott a kormányszóvivő.
A Fidesz, ha nyer, mindent visszacsinál
A többség igent mond a több biztosítóra
Kompenzálják a kórházakat
MTI