A rövidített munkaidő jó, csak sokba kerül
Összesen 14 milliárd euróba kerül Németországban idén a rövidített munkaidő intézménye, amelynek révén több mint 1 millió ember menekül meg az állástalanságtól. A terheket a három szereplő, a munkaadó, a munkavállaló és az állam viseli közösen.
A cégek ugyan kisebb fizetést utalnak ki a dolgozóknak, de állniuk kell a foglalkoztatás járulékos költségeit és a béren kívüli juttatásokat. Mindez a német munkaerőpiac- és foglalkozáskutató intézet (IAB) új felmérése szerint az év egészében 5 milliárd eurós kiadást jelent.
A német állam várhatóan 6 milliárd eurót fordít idén az érintett dolgozók kieső fizetésének pótlására. Gyereket nevelő munkavállaló esetében az elmaradó javadalmazás 67 százaléka, máskülönben 60 százalék jár.
A fizetéskiesés kisebb - 33, illetve 40 százalékot kitevő - része a rövidített munkaidőben dolgozó alkalmazottak vesztesége, a felmérés szerint idén összesen 3 milliárd euró, számolt be a felmérésről több német napilap.
A válság közepette a vállalkozások jellemzően azért választják a rövidített munkaidőt az elbocsátások helyett, mert nem akarják elveszíteni a képzett munkaerőt, amelyet hamar elszívna előlük a konkurencia, amikor megindul a fellendülés.
A megoldás az alkalmazottaknak is kedvező, mert megmarad az állásuk, és nem esnek ki a munka világából. Az államnak is tiszta haszon, hogy kevesebb munkanélkülit kell eltartani és a rövidített munkaidőben dolgozók elköltik a fizetésüket, amivel az államkassza adóbevételeit növelik.
12 százalék felett a szlovák munkanélküliség
Veszélyezteti a fellendülést a munkanélküliség
Meghúzta a kéziféket az osztrák visszaesés?
MTI
A Nyugatnak fokoznia kell az orosz halászati ipar elleni szankciókat – jelentette ki Karel Burger Dirven, Ukrajna tiszteletbeli konzulja a Holland Királyságban. 
