A válság biztos jele: az anomália

A QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt. tizedik alkalommal készítette el befektetői és a sajtó számára a „Navigátor” című kiadványát, amely az elmúlt negyedév hazai és nemzetközi gazdasági életének fontosabb folyamatainak elemzését és a jövő évi várakozásokat tartalmazza. Sorozatunk ötödik részében a nemzetközi részvénypiacok alakulását tekintjük át


A mögöttünk hagyott három hónapban a pénzügyi válság kiteljesedését, újabb szakaszba lépését tapasztalhattuk a nemzetközi piacokon. Októberben a pánikszerű eladások, pozíció-likvidálások jelezték a globális hitelválság elmélyülését. Azóta kissé megnyugodtak a piacok, de fordulópontról még nem beszélhetünk.

A válság komolyságát az egyre gyakrabban megjelenő, eddig soha vagy csak évtizedekkel ezelőtt tapasztalt piaci anomáliák jelzik.  A VIX indexet az opciós kötések volatilitásából kalkulálják, és gyakran használják a piaci idegesség, bizonytalanság mérőszámaként. A mutató októberben és novemberben is az addig soha nem látott 80-as érték közelébe emelkedett – normál körülmények között a mutató értéke 20 és 30 között mozog.

Az S&P 500 indexet alkotó 500 vállalat összesített profitja a harmadik negyedévben 9%-kal múlta alul az egy évvel korábbi értéket, ez már az ötödik egymást követő csökkenő negyedév. Az összesített 9%-os profitcsökkenés legnagyobb részéért ismét a pénzügyi szektor volt a felelős, a szegmens papírjai a 2007 harmadik negyedéves eredményeiket 110%-kal múlták alul. A jelenlegi válság komoly konszolidációs hullámot indíthat el a szektorokon belül, a pánik elültével a tőkeerős cégek megkezdhetik a felvásárlásokat, így egy tisztulási folyamat indulhat el a piacon. Ez a folyamat azonban a jelentős állami beavatkozásokkal erejét vesztheti.

Két irányvonal különíthető el: az angolszász gyakorlat szerint az állam a támogatásért cserébe tulajdonrészt szerez a társaságban, míg a német módszer szerint szigorú menedzsment-kontrollt alkalmaznak. A tapasztalatok szerint az állami tulajdonszerzés nem kedvez a társaságok hatékonyságának, hátráltathatja a tisztulási folyamatot, és így a válság elhúzódásához vezethet.

Az S&P 500 index elemei közül már meghaladja a százat azon részvények száma, amelyek árfolyama a 10 dolláros szint alá került, amire az elmúlt 28 évben nem volt példa. 2001 októberében az internet-lufi kipukkadása utáni válság közepén ez a szám 59 volt, míg az 1987-es válság legerőteljesebb időszakában is mindössze 35 társaság papírja esett tíz dollár alá. A 10 dollár nem csak lélektani határ, sok alapkezelő alapszabálya tiltja az ezen értékhatár alatti papírokba történő befektetést, illetve bizonyos kötvénykibocsátások is magasabb árfolyamot igényelnek. Az indexet alkotó 500 társaság közül jelenleg 186 nem felel meg a tagsághoz szükséges legalább 4 milliárd dolláros piaci kapitalizáció feltételének.

A nagyon ritkán tapasztalt anomáliák számát növeli az a tény, hogy az S&P 500 indexet alkotó vállalatok osztalékhozama (3,4%) meghaladta a 10 éves amerikai államkötvény-hozamokat (3,3%), erre 1958 óta nem volt példa. A Wall Street elemzői általában fokozott optimizmusukról híresek, most azonban ellentétes irányúra fordult a tendencia. A vételi, eladási és tartási minősítések közül jelenleg csupán 36% a vételi ajánlás, mindez 1997 óta a legalacsonyabb érték. A ’97-es évben és a 2000-ben elért csúcson az arány 75% volt.

A jelenlegi globális válságot azok a térségek vészelhetik át a legkisebb veszteségekkel, és azok indulhatnak majd kedvező pozícióból, ahol a belső kereslet stabil, és jelentős nyersanyagbázis áll rendelkezésre, amely a növekedés alapja lehet. Ebből a szempontból Oroszország és Brazília lehet a nyertes.

A QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt. tizedik alkalommal készítette el befektetői és a sajtó számára a „Navigátor” című kiadványát. A Navigátor szerkesztése december 3-án lezárult.

A sorozat korábbi részei: 4. rész: Nyertesek és vesztesek: válság a devizapiacon >> 3. rész: arany a válságban - feketét vagy sárgát? >> 2. rész:  nehéz év vár Magyarországra >> 1.  rész: a világgazdaság helyzete >>

(x)