A kereskedelmi márkák fellegvára Anglia és Svájc. Mindkét piacon elmondható: minden második eladott termék valamely kereskedő sajátmárkájaként került forgalomba. A svájci és brit piacon nem csupán a mennyiségben, de az eladások összértékében is komoly szeletet hasítanak ki a kereskedelmi márkák: előbbi esetében közel 46 százalék, míg az utóbbi piac teljes eladásainak értékéből 44 százalékot tesz ki a forgalmuk.
Az Egyesült Királyság piacán a kereskedelmi márkák ilyen mértékű térhódítása mögött szakértők a diszkontok és szupermarketek között zajló egyre intenzívebb konkurenciaharcot látják. A versengés a sajátmárkák között az étel- és üdítőszegmensben a leglátványosabb, és ez érdekes trendeket vetíthet előre akár hazánkra nézve is.
Hazánk sem jelent kivételt az európai trendek alól, 2008 végén már 28 százalékon állt a kereskedelmi márkák aránya a teljes eladásokban, igaz, az összértéket nézve ez az arány egyelőre "csak" 19 százalék körül áll. S hogy hol lehet a határa a sajátmárkák térnyerésének?
Erre a kérdésre a Private Label Manufecturers Association (PLMA - Sajátmárkát Gyártók Szövetsége) elnöke, Brian Sharoff válaszolt: "Meglátásom szerint nincs határa a kereskedelmi márkák teljes termékportfólión belüli részesedésének. Vannak kereskedők, akik a márkás és sajátmárkás termékek "mixét" kínálják, de akadnak olyanok is akik, csak a saját márkáikat ajánlják. A döntés a vásárló kezében van, ő határozza meg a trendeket, és ennek fényében világos, hogy nem húzhatunk becsléseken vagy várakozásokon alapuló határokat" - idéztia Mai Piac Sharoff-ot.
A tapizás hiányzik a netes boltolásból
Lassan elfelejtjük, hogy kell szörpöt készíteni
A vásárlók nem bírnák kifizetni az áfaemelést
Tudatos magyarok: el sem olvassuk, mit írunk alá
Privátbankár