Az éves átlagos infláció az idén 4,8 százalék lehet, jövőre 3,1 százalékra lassulhat. Az inflációs nyomás mögött a már kifutóban lévő, de még érezhető 25 százalékos áfa-hatás, a jövedékiadó-emelés árfelhajtó hatása, valamint a szabályozott árak hatása áll. Adóhatás nélkül a fogyasztói árnövekedés alig egy százalék lenne - mondta el Zádor Márta, az Ecostat megbízott főigazgatója keddi sajtótájékoztatóján.
A kutatóintézet szerint a jegybanki alapkamat a mostani 5,25 százalékról az idén 5, majd jövőre 4,5 százalékra csökken.
Zádor Márta, elmondta, hogy a kivitel és a behozatal jelentősebben nő, mint ahogy egy negyedévvel korábban gondolták és az export-import olló zárul. A kivitel az idén 9,4 százalékkal, jövőre 7,4 százalékkal nőhet. A behozatal 2010-ben ugyancsak 9,4 százalékkal bővül, jövőre azonban a kivitelnél kissé gyorsabban, 7,6 százalékkal emelkedik. Az olló záródását a belföldi kereslet növekedése mellett az okozza, hogy az export elsősorban importigényes ágazatokban emelkedik.
Annak magyarázata, hogy a reáljövedelmek bővülését nem követi a fogyasztás bővülése, Zádor Márta szerint egy jelentős magatartásbeli változásban keresendő. A bizonytalanság, a munkanélküliségtől való félelem ugyanis nagy mértékben növelte a hazai lakosság megtakarítási hajlandóságát, azaz a megszerzett jövedelemnek a korábbinál jóval nagyobb részét teszik félre az emberek ahelyett, hogy azonnal elköltenék. |
Az Ecostat szerint az egykulcsos szja az adójóváírás megszüntetésével egyértelműen a magasabb jöveleműeknek kedvez. A családi adózás, azaz a gyermekek utáni kedvezmények bevezetése viszont a szegényebb rétegeknél hagyna több pénzt. Amennyiben a kettőt egyszerre vezeti be a kormány, az összesen 120 milliárd forint többletjövedelmet jelenthet a háztartásoknak és a változásnak mindenki nyertese lehetne, bár a gazdagabbak nagyobb mértékben, mint az alacsonyabb jövedelműek. Egy ilyen jellegű átalakítás nyertesei az Ecostat modellje szerint elsősorban a kétgyermekes családok lennének; regionális szemléletben pedig a budapesti és pest megyei adózók járnának a legjobban.
Az Ecostat számítási szerint a társasági adó csökkentése az idén 70-90 milliárd forintos kiesést jelenthet a költségvetésben, a kisadók eltörlése további 7,5-10 milliárdot. A kormányzati intézkedések hatása csak azon esetekben vizsgálható, ahol már teljes mértékben ismertek a végleges, konkrét számok; mindazonáltal Zádor Márta szerint a hiánycél teljesítése miatt elkerülhetetlen bankadóból, valamint a költségvetési intézmények szigorúbb gazdálkodásból mintegy 150 milliárd forint pluszbevétel várható.
Szezont a fazonnal
Az Ecostat kutatói egy hétfői félreértésre is felhívták a figyelmet a KSH és a Pénzügyminisztérium államháztartási hiány-jelentése közötti eltérés kapcsán. Hangsúlyozták: nem lehet összehasonlítani a féléves, pénzforgalmi szemléletű hiányt a KSH által közölt negyedéves, eredményszemléletű hiánnyal. Az ország teljesítményének értékelése szempontjából a KSH által közölt adat a fontosabb, ez pedig javulást mutat; a PM a szokásokkal ellentétben az előző hónapban nem adott prognózist, így a mostani adatközlést viszonytási alap híján nehéz értékelni.
Privátbankár