Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Nem biztos, hogy csak azzal védhetők a munkavállalók érdekei, ha a munkajog magas végkielégítésre kötelezi elbocsátáskor a munkáltatókat - közölte Kósáné Kovács Magda szocialista európai parlamenti képviselő.
Nem biztos, hogy csak azzal védhetők a munkavállalók érdekei, ha a munkajog magas végkielégítésre kötelezi elbocsátáskor a munkáltatókat - közölte a Brüsszelben készülő európai munkajogi stratégia kapcsán Kósáné Kovács Magda szocialista európai parlamenti képviselő egy budapesti sajtótájékoztatón.
Ma már Brüsszelben és Magyarországon is egyértelmű, hogy inkább a váltáshoz, az újabb munkahely elnyeréséhez kell segítséget adni a munkavállalóknak, és leépítéskor az ehhez való hozzájárulásra kell kötelezni a munkáltatókat - hangsúlyozta Kósáné Kovács Magda. Hozzátette: a végkielégítés hamar elfogy különféle beruházásokra, az elhelyezkedési lehetőségek javításához viszont nem járul hozzá.
A szocialista EP-képviselő szerint a munkajogi stratégiáról hamarabb kompromisszumra jutnak majd brüsszeli döntéshozó fórumok, mint a munkaidő irányelv ügyében. Annak elfogadását eddig az Egyesült Királyság néhány országgal együtt sorra megvétózta az Európai Tanácsban.
Mint elhangzott, a munkajogi stratégia kidolgozása során sikerült közelíteni az álláspontokat abban, hogy a munkajog ne váljon csupán egyéni joggá, hanem a kollektív jogviszonyokkal is foglalkozzon. Az előbbi az Európai Bizottság, az utóbbi az Európai Parlament álláspontja volt. Kósáné szerint, ha csak egyéni, a munkavállalók és a munkáltatók szerződéses kapcsolatára vonatkozó joggá válna a munkajog, előbb-utóbb el is tűnne, mint önálló jogterület, mert a polgári jog szabályozná kérdéseit. Azt viszont Kósáné Kovács Magda sem tartaná kedvezőtlennek, ha a kollektív munkajogi kérdéseket egy önálló külön törvény fogná össze.
Az EP-képviselő szólt arról, a munkajogi stratégia vitája során egységes álláspontot sikerült kialakítani arról, hogy továbbra is fent kell tartani alapvető munkavállalói garanciákat, például a munkaidő, a pihenőidő védelmére. Ugyanakkor - fűzte hozzá - figyelembe kell venni a változó gazdasági körülményeket, a piaci verseny követelményeit. Az Európai Parlament szerint az alkalmazás elsődleges formájának továbbra is a munkaszerződésnek kell lennie, de alkalmazkodva a piaci igényekhez más formák is elfogadhatók. Az európai munkavállalók csak 60 százaléka dolgozik már ma is a hagyományos munkaszerződéssel, a többieket más, a piaci körülményekhez jobban igazodó formában alkalmazzák.
A viták során abban a kérdésben is közeledtek az álláspontok, hogy valamennyi tagországban legyen kötelező minimálbér. Jelenleg a 27 tagország közül 20-ban van ilyen országosan kötelező legkisebb bér, 7 tagországban viszont nincs. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a 7 tagországban a kérdés nincs szabályozva, mert több helyen, főként az északi országokban ágazati kollektív szerződésekkel oldják meg a minimálbér garantálását.
Kósáné Kovács Magda elmondta, hogy az Európai Unióban három kategóriába lehet besorolni a minimálbéreket. Az első kategória - amelybe Magyarország is tartozik - a 92-300 euró közötti minimálbért jelenti. A következő kategóriában 300 és 500 euró között van a minimálbér, a leggazdagabb országokban pedig 500-1.250 euró a legkisebb bér összege.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Nem biztos, hogy csak azzal védhetők a munkavállalók érdekei, ha a munkajog magas végkielégítésre kötelezi elbocsátáskor a munkáltatókat - közölte Kósáné Kovács Magda szocialista európai parlamenti képviselő. .jpg)
.jpg)
A munka ünnepén változatlan üzemanyagárakkal kezdjük a hónap első napját. 
