Az Izlandon jelenleg is tartó vulkánkitörés következtében tizenkét európai ország légterét kellett lezárni, a légitársaságok összesen napi 185 millió eurót veszítenek emiatt. Eddig a légi közlekedési ipart és a közeli kapcsolatban álló szektorokat – például a turizmust – érintette a legérzékenyebben a természeti katasztrófa, miként az a Ceska sporitelna által megjelentetett, s a vulkán kitörtének az európai gazdaságokra tett hatását vizsgáló elemzésből kiderül.
„Az esetlegesen elhúzódó fennakadások sokkal komolyabb hatást fejthetnek ki a világ GDP-jének mintegy 5 százalékát kitevő turizmusra, amelynek egyharmada Európához köthető. A becslések szerint a légi közlekedés minden egyes kiesett hete az európai turizmus számára 4-7,5 milliárd euró bevételkiesést okoz. Ezen túlmenően a légi közlekedés jelentős visszaesése még az olajárakat is negatív irányba befolyásolja. A még érintett szektorok között szerepelnek a sürgős megrendelések is (pl.: az elektronikai berendezések gyakran a légi szállítástól függnek) és a romlandó áruk is” – jelentette ki Ľuboš Mokráš, a Česká spořitelna makroelemzője.
A legjobb eset az lenne, ha a kitörések fokozatosan alábbhagynának, s a hatalmas mennyiségű vulkáni hamut láva váltaná fel (ezt látszik alátámasztani a vulkánt borító gleccser olvadása). „Ebben az esetben a vulkánkitörés nyomán viszonylag rövid időn belül csak helyi hatások jelentkeznének, a széles körű makrogazdasági következmények pedig nem lennének jelentősek” – magyarázza Mokráš. Nem kizárt, hogy az Európai Unió egyes kormányai közvetlen módon az érintett légitársaságok megsegítésére sietnek, ez viszont további terhet ró amúgy is jelentős egyensúlytalanságban lévő államháztartásukra. A légi forgalom nagymértékű visszaesése az olajárakra is negatív hatással lehet.
Hogy biztosítsuk magunkat vulkánkitörés esetére? |
A jelenlegi helyzet enyhén negatív következményeket jelent az euróra nézve, hiszen a vulkáni tevékenységben egyértelműen Európa a leginkább érintett régió. Habár a Katla kitörését magába foglaló szcenárió globálisan tovagyűrűző hatásokkal járna, Európa a legnagyobb valószínűség szerint aránytalanul nagy mértékben lenne érintett.
Ebben az esetben az euróra nehezedő kedvezőtlen tényezők jóval nagyobb súllyal jelennének meg. A világszerte jelentkező visszaesés általánosságban véve nem tesz jót a részvényárfolyamoknak, ugyanakkor a bizonytalanság a kezdeti időkben támaszt nyújthat a kötvények számára. Hosszabb távon azonban az infláció és a magasabbra kúszó kamatok felfelé tolják a hozamokat (ez pedig a részvényárfolyamok kárára válik). A nyersanyagok (az elektromos energia kivételével) negatív irányba változnak a szerényebb gazdasági tevékenység miatt, ugyanakkor az aranyárnak jól jön majd a fokozott kockázatkerülés.
Jön a hamu, de a magyar légteret nem zárják le
Váratlan bejelentés: nyitva a brit légtér
Autógyárak zárnak be a vulkán miatt
Nagyobb veszteség a légtérzár, mint 9/11?
Privátbankár - Lovász Márton