.jpg)
Felsmann Balázs, a GKM szakállamtitkára emlékeztetett arra, hogy a kedvezőbb forgatókönyv szerint a megújuló energiaforrások aránya a teljes primer energia felhasználásban 2020-ra eléri a 14-20 százalékot és a biomasszámból előállított bioüzemanyagok aránya pedig minimum 10 százalék lesz.
Volt, aki kifogásolta, hogy a tervezet nem a jelentőségének megfelelően kezeli a geotermikus energián alapuló távhőszolgáltatást, illetve nem foglalkozik kellő súllyal a hidrogén felhasználásával. Más nemzeti érdeknek nevezete a fosszilis tüzelővel olcsón termelő erőművek támogatását, nemcsak az ár, hanem a foglalkoztatás miatt is.
A biomasszával kapcsolatban többen felhívták a figyelmet arra, hogy az agresszív monokultúra veszélyezteti a mezőgazdasági termőterületet. A vitában résztvevő erdészeti szakember hangsúlyozta, hogy a megújuló energiaforrásban helye van a meglévő erdőkből kikerülő tűzifának, és senki ne gondoljon arra, hogy drága rönkfát vágnának ki erőművi tüzelés céljára.
Felsmann Balázs megjegyezte: az egyik legnagyobb kihívás számukra a biomassza mezőgazdasági megalapozottságát kidolgozni, amelyet a Földművelés- és Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen végeznek.
A Magyar Természetvédők Szövetségének képviselője szerint a koncepciónak abból kellene kiindulnia, hogy miként lehet "kevesebből jobbat" elérni. A kérdés az, hogy mire kell ez a sok energia - mondta.
Volt a résztvevők között, aki kifogásolta, hogy a megújuló energia egyedi háztartási használatát az állam nem támogatja megfelelő képen, többek között kellő pénzeszközzel sem.
Az energiahatékonyság és takarékosság rövid-, közép- és hosszú távú célkitűzéseit az energiapolitikai koncepcióval együtt készülő cselekvési terv tartalmazza - mondta a GKM főosztályvezetője. Azokat a javaslatokat, hogy deklaráltan évente egy százalékkal csökkentsék Magyarországon az energia felhasználását, Felsmann Balázs nem tartotta reálisnak. Ezt a Magyar Természetvédők Szövetségének képviselője szorgalmazta azzal, hogy a fogyasztás csökkentésével együtt minden egy százaléknyi megújuló energia váltson ki egy százaléknyi fosszilis tüzelőanyagot.
Az Energia Klub képviselője szintén a jelenlegi fogyasztás csökkentése mellett érvelt. A klub számításai szerint akár 150-200 petajoule megtakarítást el lehetne érni. A koncepció tervezete az energiahatékonysági intézkedések eredményeként 2020-ra 30-35 petajoule energiamegtakarítással számol. A Greenpeace vitában résztvevő képviselője pedig arról beszélt, hogy az energiahatékonyságnak horizontálisan kellene áthatnia az egész koncepciót, ami nemcsak a 2007-220-ig szóló évekre határozza meg a magyar energiapolitikát, hanem alapot ad az azt követő időszakra is. A Greenpeace Magyarország képviselője szerint a koncepció-tervezet nem eléggé "felelős".
Az energiahatékonyság növelését és a takarékosságot a tudományos szakértők az oktatás ilyen irányú fejlesztésével, a kutatás-fejlesztéssel és a téma komplex kezelésével tartják megoldhatónak.
"Magyarországnak nem kell atomerőmű!"
Zöldben érdemes utazni
20 lenne az ideális, de csak 15
MTI