A témában eddig napvilágot látott kutatások, elemzések egyetértenek abban, hogy az európai parlamenti képviselők munkájának eredményessége, hasznossága nehezen mérhető pusztán a tevékenységeket számszerűsítő statisztikai adatokkal. Ennek oka, hogy még az azonos típusú képviselői tevékenységek és eszközök között is jelentős súlybéli különbségek lehetnek mind szakmai, mind politikai szempontból. Az is nehezíti a képviselők által végzett tevékenység objektív értékelését, hogy egy, az összes uniós állampolgár szempontjából jelentősnek mondható állásfoglalás vagy jelentés adott esetben kevésbé fontos a magyar állampolgároknak, és fordítva. További tényező, amely gátolja a képviselők munkájának objektív számszerű értékelését, hogy nagyon eltérő a súlya egy parlamenti alelnök, egy bizottsági koordinátor vagy egy frakcióval nem rendelkező független képviselő megszólalásainak, illetve, hogy a független képviselőknek szinte esélyük sincs arra, hogy komolyabb szakmai feladatokat kapjanak a szakbizottságokban, vagy valódi befolyást jelentő parlamenti pozíciót töltsenek be.
A Nézőpont Intézet a fentiek miatt két elemzést készített a huszonkét magyar európai parlamenti képviselő 2009. július 14. és 2010. június 30. közötti munkájáról. Az objektív statisztikán alapuló rangsor kevésbé mutatja a képviselők valódi eredményességét, valamint azt, hogy a képviselői tevékenység milyen haszonnal járt Magyarország számára, ugyanakkor megmutatja a képviselők strasbourgi és brüsszeli „aktivitását”. „Az év európai parlamenti képviselője” címet viselő vállaltan szubjektívabb elemzés annak a képviselőnek a munkájáról szól, aki magyar szempontból véleményük szerint a legnagyobb eredményt érte el az utóbbi egy évben az Európai Parlamentben.
Áder János, az Európai Néppárt képviselője a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság teljes jogú tagjaként kezdte meg 2009 nyarán első európai parlamenti ciklusát. Az első egy évben munkáját a magyar szempontból fontos környezetvédelmi ügyekben és a kurrens nemzetközi politikai témának számító klímavédelem terén egyaránt jelentős szakmai és politikai eredmények kísérték. Mind a szakbizottsági munka során, mind a plenáris üléseken, mind a saját néppárti frakcióján belül sikeresen képviselte a magyar érdekeket. A képviselő és az egész magyar delegáció legnagyobb szakpolitikai sikere kétséget kizárón a cianidos bányászati technológia uniós szintű betiltásáról elfogadott határozat.
A képviselő decemberben ritka politikai sikert ért el azzal, hogy a Koppenhágai Klímakonferencia előtt, a kelet-közép-európai országok meglévő szén-dioxid kvótáinak védelmében és továbbértékesíthetősége érdekében kiadott nyilatkozatához mind szocialista, mind jobbikos magyar képviselők, továbbá öt másik közép-kelet-európai ország képviselői is csatlakoztak. Áder János az év folyamán több képviselői eszközt is felhasznált a Heiligenkreuzba tervezett osztrák szemétégető elleni politikai nyomásgyakorlásra. Az Európai Parlament Petíciós Bizottságában felszólalásával hozzájárult ahhoz, hogy a Bizottság levelet írjon az osztrák kormánynak, amelyben a képviselők aggodalmuknak adtak hangot a tervezett beruházás miatt. Ezen kívül írásbeli kérdéssel fordult az Unió Környezetvédelmi Biztosához, amelyben kifejtette, hogy milyen uniós jogszabályokat sértene a szemétégető megépítése és felszólította az Európai Bizottságot, hogy semmilyen támogatást ne nyújtson a projekthez.
A képviselő az egész magyar delegáció egyik legnagyobb szakpolitikai sikerét érte el azzal, hogy a Parlament átütő többséggel elfogadta az általa és Tőkés László által kezdeményezett, a cianidos bányászat uniós szintű betiltását sürgető határozatot. Ugyan ez a döntés nem eredményezi a cianidos bányászat automatikus uniós betiltását, azonban nagyon erős politikai felhívás az Európai Bizottság felé egy ilyen tartalmú, normatív erővel bíró jogszabály kezdeményezésére (az európai jogszabályok elfogadásának első, kihagyhatatlan lépése a Bizottság kezdeményezése).
Privátbankár